Hol nyaraljunk belföldön? – Zalai szakértők adnak tippeket magyarországi pihenéshez, túrázáshoz

A nagykanizsai Tulezi Anikó utazási tanácsadó szerint a Balaton környéki településeket nagyon kedvelik a nyaralók, ám Magyarország számos más gyönyörű helyet rejt még, amely tárt karokkal várja a turistákat. Ráadásul az elmúlt tíz évben a nagyobb városok robbanásszerű fejlődésen és változáson mentek keresztül. Példaként a Zempléni-hegységet és környékét emelte ki, ahol a kiszolgálás, valamint a szálláshelyek minősége is kitűnő. Ezenkívül szabadidőparkokat hoztak létre, és a várak is rengeteg élménnyel várják a családokat.

– Az új célpontok felkeresése előtt érdemes alaposan tájékozódni, hiszen olykor az árak nem a magyar pénztárcához szabottak – fogalmazott a szakember. – Amíg például a Bükkben egy félpanziós szálloda 25 ezer forint egyetlen éjszakára, addig a horvát tengerparton egy ugyanazokat a szolgáltatásokat kínáló hotelben ennek a felét kell kifizetni. A hazai jó, minőségi szállodák drágák. Talán a falusi turizmus olcsóbb árkategóriát kínál, de nem minden szálláshoz tartozik étkezési lehetőség. S általában a falvakban nincs étterem, ehhez autóba kell ülni, mely szintén nem éppen kifizetődő megoldás. Tehát érdemes úgy választani hazai úti célt, hogy az élmények mellett ne merítsük ki teljesen a családi kasszát.

Erre kínált megoldást a Rozgonyi-iskola testnevelő tanára, Jeszenői Csaba, aki 2009 óta nyári kerékpáros táborokat szervez gyerekek részvételével. Az eltelt időszak alatt 200 településre látogattak el, köztük olyanokra is, melyek ugyan gyönyörűek, ám a turisták kevésbé ismerik őket. Általában kiválasztanak egy központi helyszínt, s onnan biciklivel csillagtúra keretében fedezik fel a környék nevezetességeit.

– A fiatalokat, de minket felnőtteket is lenyűgözött Zalában Szécsisziget központtal a mesés Hetés – folytatta. – Ugyancsak kitűnő és szintén közeli helyszín az Őrségben Őrimagyarósd, vagy éppen az Ormánságban Drávafok. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része a Káli-medence, ami jóval ismertebb terület, s Köveskál környéke ugyancsak remek kirándulóhely. A gyerekekkel jártunk még a Dunántúl déli részén Zselicben, de szintén a kedvencek sorába tartozik a belső-somogyi Marcaliban tett látogatás. Főleg az apróbb településeken a falusi turizmus vendégszeretetét élveztük annak minden bájával. A vendéglátóink mindig kitettek magukért, a gyerekek szívesen segítettek a konyhákban, örök élményekben lehetett részük.

Jeszenői Csaba hozzátette: a magyar vidék megismerése, az elfeledett tájegységek felfedezése és megtekintése egyfajta belső utazásra is hívja az utazót. Autó helyett jó választás a kerékpár, hiszen amellett, hogy aktív mozgásra sarkall, számos természeti szépségre is rácsodálkozhatunk.

Hasonlóan kellemes és olcsóbb időtöltés a túrázás, a Dél-zalai Kék Virág Túracsapat túravezetője, Lőrincz Sándor szerint a zalai vidéket átszövi a jelzett túraútvonalak hálózata, amely több száz kilométerre rúg. Országos program keretében teljesen megújult a Dél-Zalán keresztülhaladó Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, valamint általában helyi kezdeményezésre számos alsóbbrendű túraútvonalat is felújítottak. Lőrincz Sándor különösen értékeli a dél-zalai táj érintetlenségét, hiszen 17 évvel ezelőtt a fővárosi nyüzsgést cserélte le Magyarszerdahelyre. Ezért is szeretné megmutatni a térség rejtett kincseit, s bízik benne: egyre többen szeretnék felfedezni ezeket a helyeket.

– A könnyebb barangolás érdekében Dél-Zalát három területre osztottam – mondta. – Az elsőt nevezzük Pannonhát Tájparknak, amely a Zalaapáti-hátság nagy részét magában foglalja. Az ettől nyugatra, Dél-Zala szívében található az általam Várdomb-régiónak nevezett térség. A harmadik terület pedig Dél-Zala nyugati részét foglalja magába, ezt Dél-zalai Erdőtájnak nevezem, bár utóbbit hivatalosan Letenye-egerszegi Dombvidéknek hívják. Ezek mindegyike bővelkedik természeti és épített értékekben, a turisztikai szakemberek különféle látványos fejlesztésekkel mindent elkövettek annak érdekében, hogy a családok megtalálják számításukat, s később is visszatérjenek.