Globális változások nélkül klímaválság felé sodródunk

Az MME úgy fogalmaz: az EB többszöri késlekedés után alkotta meg a két dokumentumot, melyek az Európai Unió természeti sokféleséggel és élelmiszer-termeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a következő évtizedre. A két stratégia a várakozások szerint központi szerepet játszik majd az EU-s gazdaság koronavírus-világjárvány utáni helyreállításának tervében is. A Termőföldtől az Asztalig és a Biodiverzitás Stratégiák egyidejű megjelenésével az EU lándzsát tör a környezeti szempontból fenntartható élelmiszer-termelés, illetve a természeti sokféleség csökkenésének megállítása mellett. A stratégiák azt is jelzik, hogy az EB a Covid–19 világjárvány tanulságait is levonta: az egészséges bolygó az egészséges emberi társadalom előfeltétele, a tudományos eredményeknek kell megalapoznia a politikai döntéseket, és addig kell fellépni egy krízissel szemben, amíg van esélyünk hatékonyan cselekedni.

Az EB a stratégiákban olyan célokat fogalmaz meg, amelyek valóban javíthatják a természet állapotát Európában. Ezek közül az élre kívánkozik, hogy 30 százalékra növelnék a védett természeti területek kiterjedését a szárazföldeken és a tengereken is. Ráadásul e területek harmada fokozott védettség alá kell, hogy kerüljön, ahol nem történhet emberi beavatkozás. Cél a növényvédő szerek használatának felére csökkentése, az összmennyiség és a hatóanyag-tartalom szempontjából is. A mezőgazdasági területek tizedén vissza kell állítani a természetes élőhelyeket a természeti sokféleség megőrzése érdekében – például füves mezsgyék, bokorsávok és méhlegelő kultúrák telepítésével. Kötelező az élőhely-helyreállítási célok bevezetése többek közt a lápok, a vizes élőhelyek, az erdők és a tengeri ökoszisztémák esetében. Ezek létfontosságúak a természeti sokféleség megőrzése, az éghajlatváltozás lassítása, valamint az ahhoz való alkalmazkodás érdekében. Cél a biomassza energiatermelési célú égetésének csökkentése is.

Az MME emlékeztet: globális léptékű változás nélkül a klímaválság közel egymillió fajt fenyeget kihalással, ha pedig a bolygón a felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot, azzal az emberiség túlélése is veszélybe kerül. A Föld jelenleg a válság felé sodródik, az uniós stratégiák megvalósulása viszont megváltoztathatja ezt a folyamatot.

Ám semmi esély a sikerre, ha az EU 27 tagállama nem fogadja el, illetve nem hajtja végre a javaslatot.

– Az Európai Bizottság javaslatainak végrehajtása elkerülhetetlen a Föld megőrzése szempontjából – idézi a közlemény Ariel Brunnert, a BirdLife Europe természetvédelmi ernyőszervezet szakértőjét. – Az EB meghallgatta a tudomány képviselőit, most pedig a tagállamokon a sor: a valódi változás érdekében a nemzetek vezetőinek támogatniuk kell ezeket a javaslatokat.

Az MME ügyvezető igazgatója, Halmos Gergő szerint minden ok megvan az elégedettségre a most megjelent két stratégia kapcsán, hiszen a dokumentumokban megfogalmazott javaslatok végre leképezik mindazt, amiért a természetvédők hosszú évek óta küzdenek.

– Az MME Monitoring Központja által gyűjtött, a hazai madárállomány állapotát tükröző adatokra alapozva évek óta kongatjuk már mi is a vészharangot – emlékeztetett Halmos Gergő. – Az európai helyzethez hasonlóan sajnos hazánkban is a mezőgazdasági területek természetes élővilágát veszítjük el a legvészesebb ütemben, és bár az élővilág fogyatkozásának okai összetettek, bizonyos, hogy a negatív tendenciákért nagymértékben felelős az iparszerű mezőgazdaság és halászat. A stratégiák tagállami jóváhagyása alapvető társadalmi érdek, és a jövő generáció túlélésének záloga.