Az egész világ egy országban – Rendhagyó útikönyv Dél-Afrikáról

Így fogalmaz Tóth Imre történész A világ egy országban – Rendhagyó útikönyv Dél-Afrikáról című kötet előszavában.

Prof. dr. Balázs Judit, a Soproni Egyetem Kiadó kiadásában megjelent útikönyv szerzője ilyen ember. A nagykanizsai születésű közgazdász, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának oktatója, a volt világgazdaságtani tanszék alapítója, majd vezetője töviről hegyire ismeri Dél-Afrikát, amelyről ismeretes, hogy az európai gyarmati múlt legfontosabb színtere volt. Stratégiai és kereskedelmi jelentősége, mérhetetlen mennyiségű ásványkincsei miatt a nagyhatalmak versenypályájává vált az évszázadok alatt.

– Akkori munkahelyemen, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében az afrikai kutatási feladatok ellátása volt a munkaköröm – idézte fel dr. Balázs Judit. – A kutatási témákat ott úgy osztották nagyjából, mint a katonazenekarokban a hangszereket: te trombitálsz, te dobolsz, te fuvolázol. Nem baj, ha nem értesz ahhoz, amit kaptál, majd megtanulod. Egyszer az intézet könyvtárvezetője megkérdezte tőlem, Indonézia-szakértő vagyok-e. Az adekvát válasz erre csak az lehetett, hogy nem, de mikorra legyek az. Nos, így osztották rám Afrikát is… Munkám során megismerkedtem a svédországi Afrika-kutató Intézet igazgatójával, prof. dr. Zdenek Cervenkával, a svéd kormány Afrika-tanácsadójá­val, akinek köszönhetően a rendszerváltás hajnalán egy delegáció tagjaként először utazhattam Dél-Afrikába.

Az ottani tapasztalatairól ír most megjelent könyvében tényszerűen, a tűpontos ismeretterjesztés igényével, egyszersmind olvasmányosan, ha úgy tetszik, sztorizva dr. Balázs Judit. Szót ejt többek közt az apartheidről, a faji elkülönítésről, a dél-afrikai konyháról, a világhírű borokról, az oktatásról és a korrupcióról, ami Dél-Afrika lételemének tűnik. S nem utolsósorban: arról a hihetetlenül tarka etnokulturális kevercsről, melyet átélhetett, és már ott tudta róla: megváltoztatta az életét, addigi szemléletét, látásmódját. Megtapasztalta az elképesztő gazdagságot, pompát, csillogást és a bádogvárosok nyomorát is.

– Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke nem véletlenül nevezte népét „szivárványnépnek”, ugyanis fehérek, feketék, színesnek nevezett indiaiak, keverék színűek tarka kavalkádja jellemzi a népességet – jelezte dr. Balázs Judit. – Dél-Afrika az a hely, ahol együtt él az első és a harmadik világ, ami a sajátos történelem eredménye.

A könyv illusztrálásához a nagykanizsai Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró nyújtott segítséget, akinek legendás magángyűjteménye van.

– Balázs Judit professzort régről ismerem, az évek alatt komoly munkakapcsolat alakult ki közöttünk – bocsátotta előre Gelencsér Gábor. – Egyszer mesélte, hogy szeretne egy könnyed hangvételű könyvet írni Dél-Afrikáról, s ennek nyomán ajánlottam fel neki a segítségemet, lévén a világ minden pontjáról gyűjtök bankjegyeket, képeslapokat, zászlókat, ebbéli szenvedélyemet már ismerhetik az olvasók, hiszen a Zalai Hírlap többször beszámolt a kiállításaimról. A gyűjteményben számos dél-afrikai relikvia is található, retró képeslapoktól a környező országok bankjegyeiig – a könyv szerzője ezért örömmel vette a felvetésem.

Egyebek mellett Lesotho, Szváziföld pénze szerepel a könyvben, s a Dél-afrikai Köztársaságé is, ahol 2018-ban papírpénzsorozatot bocsátottak ki Nelson Mandela születésének 100. évfordulóján. A bankjegyek Mandela életútjának egy-egy állomását ábrázolják.

– Büszke vagyok rá, hogy a könyv borítóján is a gyűjteményem egyik, harmincas évekbeli képeslapja szerepel, melyen egy zulu család látható. Ez eredetileg fekete-fehér kép volt, a rajta szereplő emberalakokat a fedélterv készítője utólag színezte ki – szerintem jól sikerült. Akárcsak maga a könyv, amelynek, úgy tudom, lesz folytatása – tette hozzá a gyűjtő.