2019.11.17. 15:30
Az év magyar menyasszonyi ruhája pályázat döntőjébe jutott Simonits Ildikó munkája
Két gyönyörű, maga által megálmodott és varrt modellel pályázott az első alkalommal meghirdetett Az év magyar menyasszonyi ruhája pályázatra a nagykanizsai Simonits Ildikó varrónő-ruhatervező.
Simonits Ildikó a döntős menyasszonyi ruhával Fotó: Horváth-Balogh Attila
A pályázatra szerte az országból 85 pályamű érkezett, s Ildikó egyik ruhakölteménye bekerült a 15 döntős közé, amit természetesen nagy sikerként értékel.
– Egy nagykanizsai esküvői ruhaszalonban dolgozom, ahol kizárólag egyedi készítésű esküvői és alkalmi viseletekkel foglalkozom, és azt gondolom, annak, hogy a mérethez igazítás, szabás-varrás a napi rutinom része, komoly szerepe volt ebben az eredményben, ami egyfajta megerősítés számomra – bocsátotta előre Simonits Ildikó. – A pályázatot a szektorban tevékenykedő vállalkozások, cégek, szervezetek hirdették meg és a kiírás szerint magyar tervezésű, illetve kivitelezésű, a 2019-es menyasszonyi ruhatrendek valamely irányzatába illeszkedő, hordható menyasszonyi ruha megalkotása volt a feladat. A szakmai zsűri által a legjobbnak tartott modelleket – így az enyémet is – bemutatták, kiállították az őszi esküvői kiállításon, a fővárosban. A döntőbe jutott ruha kifejezetten a mai trendekhez igazodik, úgy fazonjában, mint a szoknyavonalban és a felsőrész kivágásában, a vállfodor azonban egyedi megoldás.
Utóbbit jellemzően nem kérnék a menyasszonyok, mert a 20-as, 30-as években volt divatban. Természetesen nincs új a nap alatt, a régi motívumok visszatérnek újra meg újra, de míg ez a hétköznapi viseletek szintjén nem probléma, az esküvői ruhák szegmensében az; a hölgyek nem szívesen viselnek olyan öltözéket, ami megítélésük szerint kissé már avítt – a nagy napon mindenki szeretne trendi lenni. A másik modellem elegánsabb, konzervatívabb összeállítás, de a dekoltázs mindkettőnél mélyen kivágott, merészebb megoldás. A hátrésze is derékig nyitott, ami csak azoknak ajánlott, akiknek szép a bőrük és nincs semmi – például súlybeli – „titkolnivalójuk”.
Ildikó szakmája szerint varrónő, de hangsúlyozta, az esküvői- és alkalmiruha-készítés teljesen más terület, sokkal nagyobb bátorságot igényel.
– Megesik, hogy jóval drágább alapanyagokkal kell dolgoznunk, mint amilyenek általában a nőiruha-készítők kezei alá kerülnek, így bizony ezek nagyobb precizitást igényelnek, itt minden mozdulatra ügyelni kell annak érdekében, hogy ne legyen sok a lehulló anyag, hogy költséghatékonyak tudjunk maradni – jelentette ki Simonits Ildikó. – A legdrágábbak a csipkék, a glitteres tüllök, a selymek – utóbbiak ráadásul nehezen is kezelhetők, mert csúszós felületűek. Hogy milyen a hölgyek menyasszonyiruha-álma? Sokféle. A „habos-babos” sokaknak tetszik, de csak keveseknek áll valóban jól. Ezért én azt szoktam mondani, hogy minden menyasszonynak meg kell találni azt a stílust, ami jól áll neki, s az egyéniségéhez és a testi adottságaihoz egyaránt passzol. A többség határozott elképzelésekkel jön, és megesik, hogy ezek nem egyeznek az én véleményemmel, javaslataimmal, de az emberek általában elfogadják, amit mondok. Persze azért teljesen nem kell lemondani az álmokról, a vágyakat és a realitást igyekszem összhangba hozni.
Ildikó azt is elmondta: manapság nagyon kedvelt a menyasszonyi ruhák esetében (is) a mélyen kivágott dekoltázs, a sok csipke.
– Sokan álmodnak nagyszoknyás ruhákról, ezeket azonban én főleg magas, karcsú hölgyeknek ajánlom, ettől függetlenül, ha valaki alacsony, ő is viselhet ilyet a nagy napon – folytatta a szakember. – Jól kell megválasztani az úgynevezett derékelosztás helyét, azt, hogy hová kerül a derékvonal, és akkor mindenki örülhet…
Ildikótól azt is megtudtuk: a világmárkák ruhái kölcsönzési áron is több százezer forintba kerülnek, de vannak szolidabb árfekvésű viseletek is, tehát mindenki megtalálja a számára minden szempontból leginkább megfelelő modellt. A házasságban fontos a kompromisszumkészség – ami itt, az első lépcsőfoknál máris hangsúlyos szerephez jut…