Ha hidegfront, akkor fejfájás

– Van, akit jobban, és van, akit kevésbé viselnek meg a változások, de az időjárásra mindenki érzékeny. Ha ez nem így lenne, meghalnánk – kezdte ezzel a számomra némileg meglepő kijelentéssel Pintér Ferenc meteogyógyász, amikor azt kérdeztem tőle, mitől függ, hogy valaki érzékeny-e az időjárásra. – Akinek a szervezete eléggé rugalmas, annál a légköri változások nem okoznak különösebb tüneteket. Ám akiknél a szervezet alkalmazkodóképessége megromlott, bizony megjelenhet fejfájás, in-

gadozó vérnyomás, alvási vagy emésztési problémák, koncentrációs zavarok, lehangoltság, hogy csak a leggyakrabban előforduló tüneteket említsem. De bármi kialakulhat, mert az időjárásra való érzékenység, illetve az ennek következtében fellépő tünet­együttes egyénileg változó. Minden attól függ, hogy egy adott, már lassabban reagáló szervezetű egyén esetében mit „hoznak össze” az egyéb adottságok, betegségek és problémák – magyarázta a meteogyógyász.

Az egyik rizikófaktor nyilvánvalóan a kor – minél idősebb valaki, annál nagyobb százalékban fordulnak nála elő az időjárásváltozással összefüggő tünetek. De az idősek mellett a gyerekek is érintettek, akiknél a szervezet alkalmazkodóképessége még nem alakult ki teljesen. Náluk persze másmilyen tünetek jelentkeznek – figyelemzavar, tanulási gondok, magatartási problémák. Ám a fejfájás az ő esetükben sem ismeretlen. Érzékenyebbek még a krónikus betegséggel küzdők, akiknek a szervezete amúgy is jobban leterhelt. A mai túlhajszolt világban viszont az időjárásra való érzékenység esetében is megemlíthető a stressz negatív hatása. De vajon milyen konkrét tényezők vannak ránk hatással?

– Az égvilágon minden, ami változó vagy szélsőséges. A sokat emlegetett hideg-, illetve melegfront csak egy részét képezi ennek. Ne felejtsük el, hogy mivel a légkörben élünk, annak minden változása, illetve a tartósan fennálló szélsőséges állapotok életünk minden másodpercében hatnak ránk. Amennyiben nem tudunk ezekhez megfelelően alkalmazkodni, megjelennek az időjárás-érzékenységi problémák – mondta el a szakember.

Az időjárás-érzékenység – amelyet már a görög orvos, Hippokratész is leírt – nem úri passzió. Régen is létezett, legfeljebb nem fordítottak rá akkora figyelmet, nem vizsgálták tudományosan az időjárás és a közérzet vagy bizonyos tünetek közötti összefüggéseket. Ám ma az időjárásban bekövetkező változások sokkal szélsőségesebbek, például a hőhullámok, vagy a jóval hevesebb zivatarok jobban megterhelik az emberi szervezetet. Az időjárás-érzékenység nem gyógyítható, viszont elérhető, hogy ne romoljon tovább, egyes esetekben csökkenhet az érzékenység, sőt akár a tünetek is megszüntethetők.

– Fontos tisztában lenni azzal, hogy az időjárás-érzékenységet kezelni csak teljesen egyéni módon lehet, hiszen ahány ember, annyi fajta a tünete és a különböző változásokra adott reakciója, a szervezet alkalmazkodóképessége, más szóval a meteo­profilja. A megfelelő terápiás módszer tehát mindig egyénre szabott – hangsúlyozta Pintér Ferenc, aki azt is elmondta, érdemes gyanú esetén meg­győződni arról, valóban időjárás-érzékenyek vagyunk-e, és adott esetben komolyan venni a problémát, mert bizony egy-egy időjárási tényező akár halálesetet is okozhat. De mikor merül fel annak a gyanúja, hogy bizonyos tüneteink hátterében az időjárásváltozás állhat?

– Főként akkor, ha bizonyos tünetek nem állandóan, hanem látszólag rendszertelenül, véletlenszerűen fordulnak elő. Ha valakinek például jó a vérnyomása, netán gyógyszerrel állították be neki, és mégis ingadoznak az értékei. Vagy ha nem állandóan, csak időnként fáj a feje hol erősebben, hol kevésbé. Még erősebb a gyanú, ha orvosi kivizsgálás nem tudta megállapítani a tüneteink okát. Ilyenkor érdemes meteogyógyászhoz fordulni – ajánlotta a szakorvos.

Mit érdemes még tudni? A naponta kiadott orvosmeteorológiai előrejelzések egy-egy időjárási jelenség kapcsán a legáltalánosabb tüneteket sorolják fel, amelyek statisztikai átlagokon alapulnak. Ezért a hozzájuk fűződő tanácsok is általánosak. Összegzésként pedig annyit, jelen esetben is igaz: ha fittebbek, kipihentek, nyugodtak, vagyis relatíve stressz­mentesek vagyunk, megfelelően étkezünk és minden tekintetben odafigyelünk magunkra, akkor csökkenthetjük az időjárás szervezetünkre tett hatásait.