A gyerekjóga érzelmi intelligenciát és önuralmat fejleszt

Lukács Réka korábban versenyszerűen úszott és sportolt, de napjait ma is beszövi a mozgás szeretete. A Testnevelési Egyetem rekreációs szakán végzett, majd Budapesten helyezkedett el egy óvodában, így kezdett el gyerekekkel foglalkozni. Két éve költözött haza Zalaegerszegre.

– Csíki Mariann jóga-móka módszerét sajátítottam el, Magyarországon több mint ötszáz oktató dolgozik ezzel – mondja bevezetőül a szakember, aki a Radnóti és a Landorhegyi óvodában tart rendszeresen délutáni foglalkozásokat. – A gyerekjóga gyakorlatilag a sportfoglalkozás és a drámajáték elegye, az órán az oktató folyamatosan versel, dalol, mondókázik, miközben a helyes mozgást is irányítja. Ez a módszer nagyban elősegíti az idegrendszer érését, ami a mozgás, az értelem és az érzelemvilág tekintetében egyaránt gyümölcsöző. A gyakorlatok az érzelmi intelligenciát is fejlesztik, amire manapság nagy szükség mutatkozik. Segít a gyerekeknek abban, hogy kifejezzék az érzéseiket, fejlődjön az önuralmuk, megtanulják elviselni a nemet, vagy hogy várni kell, s mindezt tudatosítsák is magukban.

Mint elmondja, két év alatt jelentős személyiségfejlődést tapasztalt a jógázó gyerekeknél. A keresztező és végtag szétválasztó mozgások, a forgások, gurulások, a homloklebenyre ható gyakorlatok a mozgásfejlődésen túl a gyerekek gondolkodására, koncentrációjára, tanulási készségeire is hatottak. Mindezen túl a relaxáció, a befelé fordulás, az elcsendesülés, visszahúzódás képességét is eredményesen táplálja. A gyerekjóga tekintettel van az életkori sajátosságokra, megkülönböztetnek ovi-, suli- és tinijógát.

– A mai gyerekek kicsit mások, a tévé, a számítógép és az okostelefon sokukat elvonzza a játszótértől, a fára mászástól, a kertben való segítéstől – mondja az oktató. – Ha azonban rákapnak a jógára, s ezzel együtt a mozgásra, talán otthagyják a légkondicionált szobát. A gyerekjóga minden pillanatát átszövi a játékosság és a mese. A nagymozgások alapját az állatutánzó mozgáselemek képezik, így nem ritka, hogy a gyerekek egy mese hallatán elkezdik „eljógázni” a történetet.

– A foglalkozások is erről szólnak, lényegében lefordítjuk a gyerekek nyelvére a felnőtt ászanákat. Elmegyünk az erdőbe, s ott találkozunk különféle próbatételekkel. Az oroszlánpózzal járó kiabálás például kiváló feszültségoldó, a babapóz pedig az elcsendesedést segíti. A kicsik is jól terhelhetők, pörögnek, forognak, bukfenceznek, jól elfáradnak. A végén pedig már a 3-4 éves gyerekek is képesek szépen elcsendesedni a savászanában. Eközben is zajlik a foglalkozás pozitív megerősítése – ügyes vagyok, bátor vagyok, meg tudom csinálni – , ami az önbizalmukat táplálja. A lényeg az, hogy az óra végén érezze, kapott valamit.

Lukács Réka felnőttekkel is foglalkozik, Bakács Veronikával közösen a Vizslaparkban tartanak havonta órákat. A szülők elhozhatják a gyerekeket, az ő figyelmüket mozgásfejlesztő eszközök – csepphinta, sünilabda, varázspalló – kötik le. Persze a gyakorlatokba is beszállnak néha, s az akrobatikus elemeknél kifejezetten jól jön az emelgethető poronty. Mindemellett jó példát látnak, anya kimozdul, biciklivel jöttünk, utána még frizbizünk is…

A Csíki-tanítványokat országszerte a Gyermekeink Mozgásáért Egyesület fogja össze. Új kezdeményezésük a jógarend, ami hat olyan gerincvédő gyakorlatot tartalmaz, ami 2 perc időtartamban bármelyik iskola bármelyik tanóráján utcai ruhában elvégezhető. A figyelmet, koncentrációt ugyancsak erősítő gyakorlatsort bemutató szórólapot eljuttatták minden magyarországi általános iskolába.

– Nagyon szívesen elmegyünk bármelyik iskolába, s megtanítjuk a pedagógusoknak, vagy a diákoknak ezeket az egyszerű gyakorlatokat – ajánlja fel Lukács Réka. – Például dolgozatírás előtt nagyon jó hatása lehet. A pedagógusokra is…