A digitális hatások Zala megyében is torzítják a családok mindennapjait

Erről is hallhattunk a minapi óvodapedagógiai tanácskozáson, ahol a zalai óvodapedagógusok országos statisztikákon keresztül ismerhették meg a hivatásuk jelenlegi helyzetét. A legkisebbek nevelését végző intézménytípusban ebben az évben az esélyegyenlőség megteremtése és a lemorzsolódás minimalizálása a fő cél.

Nem véletlenül, jelezte a tanácskozáson dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke. A bevezetőben említett csökkenő létszám is mutatja, azon túl, hogy csökkenő a születésszám, s kötelező az ovi, még mindig van körülbelül 5 százalék a hároméves korosztályban, amelyet nem ér el az óvoda, noha valószínűleg nekik lenne a legnagyobb szükségük a felzárkóztatásra, az esélyeik növelésére. „Előfordul, hogy a kisgyerek az óvodában hall először összetett mondatot, odahaza ugyanis csak felszólító, tiltó tőmondatokkal kommunikálnak velük”, mondta példaként a tanácskozáson az Oktatási Hivatal szakmai vezetője, dr. Nadrainé Szent-Gály Viola.

Mindez jellemzően nem Zala megyét érinti, ez kiderülhetett a megyénkbeli szakmai előadásból. A konferencián zalai előadóként beszélt a munkájukról Szabóné Lancz Anna Mária, a keszthelyi Életfa Óvoda intézményvezetője, aki lapunknak is vázolta törekvéseiket, amely a környezettudatosságra, a környezetvédelemre, a természet értékeinek megismerésére teszi a hangsúlyt.

- Keszthely óvodái az integrációnak köszönhetően egy intézményt képeznek, most már tizenegyedik éve, így hat feladatellátási helyen működünk, összesen 27 óvodai csoportban – adott számot a körülményekről az intézményvezető, hozzátéve, 55 fő főiskolai végzettséggel rendelkező óvodapedagógus, 37 fő, a nevelő munkát közvetlenül segítő dajka neveli a gyermekeket.

Kevés az óvónő Zala megyében is

- Szóba került az egyik előadásban az imént, hogy Magyarországon 48 év az óvónők átlagéletkora, ami elég soknak tűnik.

- Nálunk is számolni kell ezzel a helyzettel. Az egyik kolléganőm éppen most írt mesterprogramot, ami lehetővé teszi, hogy a mentorok mentora legyen. Erre szükségünk van, fel kell készülnünk arra, hogy ha minden érintett igénybe veszi a 40 év utáni, korkedvezménnyel lehetséges nyugállományba vonulást, akkor nálunk öt éven belül 23-an mennek nyugdíjba. Felére csökkenne az óvodapedagógusok száma.

- Hogyan lehet erre felkészülni?

- Az utánpótlást jelenthetné a főiskolai gyakorlatot töltők száma, ami azonban csekély, évente csupán 3-4 fő tölti nálunk a szakmai gyakorlatát. És ez még nem is jelenti azt, hogy itt szeretnének elhelyezkedni. Kaposvár, Sopron, illetve Budapest bocsát ki frissdiplomás óvónőket. A környező településekről érkezhetnek a városba óvónők, természetesen onnan, ahol a gyereklétszám miatt esetleg csökken a csoportszám. A fiatalabbakat támogatjuk, hogy végezzék el a szükséges kurzusokat, a közoktatásvezetői képzéseket. Nem ez a biztos jövő, stratégiai megoldást igényel a probléma kezelése. Vannak jó hírek, a napokban derült ki, hogy óvónőképzőt végezne egyik kolléganőnk, ennek nagyon örülök.

- Hangsúlyos az esélyteremtés, a lemorzsolódás megakadályozása? Önöknél ez milyen feladatokat eredményez?

- A 27 óvodai csoportban 598 gyermeket nevelünk, s van 30 sajátos nevelési igényű kisgyermek, ők statisztikai számot növelnek. Ők kettőt vagy hármat „érnek”, hiszen fokozott figyelemre van szükségük. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma nem úgy jellemző, ahogy az ország keleti régióiban. Ennek ellenére erre is készülünk, kötelességünk a pályázatok adta lehetőségekkel élnünk, jó gyakorlatokat tanulni és meghonosítani.

Fontos a művészet

Mi a művészeti nevelés témakörét választottuk, ezzel dolgozunk a hátrányos helyzet ledolgozásáért.

Miért? Mert úgy gondolom, létezik a törvény szempontrendszere szerint hátrányos helyzetben élő kisgyermek, de azon túl léteznek azok is, akiket a törvény betűje nem foglal magába. Előfordulhat, hogy például a digitális hatások olyan mértékben torzítják a családok mindennapjait, hogy abból hátrányokkal kerül ki a kisgyermek. Az is hátrány, ha az érzéki tapasztalás, a cselekvésbe ágyazott tanulás helyett csak tévé, okostelefon, és számítógép veszi körbe a gyerekeket.

Én vállalom, hogy jelzem, a nem szobatiszta állapot sokszor kisebb baj, mint az, ha az anyuka délután a hazakészülődési öltözködés közben is a telefont nyomkodja, ahelyett, hogy a gyerek napi beszámolóját hallgatná, hiszen a kicsi tele van élménnyel, amit szeretne megosztani a szüleivel.

Ennek a korosztálynak már a szüleit is mi neveltük

- Lehet a szülőkkel minderről szót váltani?

- Lássuk be, ennek a korosztálynak már a szüleit is mi neveltük, elvileg szót kéne értenünk velük. De attól tartok, a digitális forradalmat nem jól kezeljük, a szelektálást rosszul oldjuk meg, együtt. Óriási a felelősségünk közösen a szülőkkel.

- Tudnak játszani a szülők a gyerekeikkel?

- Félek, nem igazán. De ha látják, hogy mi mindennel lehet játszani, talán hazaviszik az élményt, nekünk ebben vannak feladataink. Tudatosítani kell, hogy mindennel lehet játszani. Ha kidől a tej, megnézzük, milyen formát ad a folt, mennyi papírral lehet felitatni és így tovább.

A keszthelyi óvodákban a nevelési program a természet csodáira, a természet védelmére helyezi a hangsúlyt. A környezeti nevelés mellett pedig a zene is fokozott szerepet kap. Az intézményvezető ezt mutatta be a kollégáinak, köztük a Fürkész programot, ami az organikus, holisztikus szemléletmód jegyében tapasztalati úton ismerteti meg körülvevő világunkat.