Kirándulás a Somló hegyén, ahol kápolnák és borok sora vár

Tipikusnak mondható az az útvonal (Somlóvásárhely – Taposó-kút – Szt. Margit-kápolna – Szent István-kilátótorony – Somló-vár – Kinizsi-szikla), amely a sárga turistajelzést követi. A menetidő kényelmesen 3-4 óra, mintegy 11 kilométernyi úttal, 400 méter szintkülönbséggel. Mi is ezt választottuk, amikor a Szabó Balázs vezette Zalai Tekergők Sportegyesület csapatával útra keltünk. A szervezésnek köszönhetően a busz a Somló lábánál tette le a bakancsos társaságot, az idegenvezetési igényünket pedig nyugodtan rábízhattuk az egyesület vezetőjére.

A Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki a Somló 435 méteres haranghegye, írják az internetes lexikonok. A körülötte elterülő, lankás térszínből szigetként nyúlik a magasba, már messziről magára vonja a figyelmet. Veszprém megyében, Devecsertől 6 km, a lábánál elterülő Somlóvásárhelytől 1 km távolságra fekszik. Körülötte ősi falvak: Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár (az egykori Nagyjenő), Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős. A települések történelme, jóléte összefonódott a somlói vár múltjával, lakóinak pedig ősi foglalkozása a hegyi szőlők művelése.

A Föld őstörténetét kutatók szerint a hajdan itt található tó kiszáradását követően a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre buggyantak. Ez a mozgás, a hatalmas és rejtelmes „bazaltvulkánosság” hozta létre a Balaton vidékén a Tapolcai-medence (Badacsony, Szent György-hegy Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp) hegyeit is.

A kirándulók persze általában nem járnak földtani tudományos itinerrel a hónuk alatt a szelíd kaptatókat, jól karbantartott köves ösvényeket járva, sokkal inkább az épp szunnyadó természet jeleit figyelik, s ha szerencséjük van, akad a faágakon még csörgő mandula, vagy a tőkéken egy-két jéghidegen is édes szőlőszem. De a hegytetőre vezető séta során azért megfigyelhetik a következőket: a Somló három kúpszeletből épül fel: az alsó, enyhén lejtő hegypalást, meneteles csonka kúp, 180-300 méternyi tengerszint fölötti magasságban emelkedik; a középső csonka kúp körülbelül 300-400 méter feletti magasságban, úgynevezett pados elválású bazaltból épült fel, emlékeztet a Szent György-hegy vagy a Badacsony sziklabordás oldalaira; végül a tetőn még egy sapkaszerű kiemelkedést, harmadik kúpszeletet találunk. Anyaga hólyagos-lávás bazalt. Ezt a hólyagos – likacsos -, salakos bazaltot a nép „hopokának” nevezi.

Miután a Szent Margit-kápolnát és a 300 éves hársfát magunk mögött hagytuk, a hegyet – arra utazván – csak a 8-as útról látó zalaiak számára meglepetés lehetett, hogy a túloldalon várromra bukkan a kiránduló. A Somló hegy északi, Dobára tekintő meredek pereme fölött kis bazaltkúpon, erdővel körülvéve magányoskodnak a somlói vár romjai. Keletkezését egyes források I. Szt. László király idejére teszik. Sokáig Bakócz Tamás birtoka volt, majd utoljára az Erdődyek vásárolták meg, tőlük államosították 1945-ben. Az ötvenes, hatvanas években némileg renoválták, nemrégiben nagyobb állagmegóváson esett át.