Salamon mester öröksége: Salomvár ereje az összefogásban rejlik – de jól jönne a „szegekbe” vezető kerékpárút is

Az idézet Katona József Bánk bán című drámájából való, s hogy mit keresnek a mű „Solom” mesterének szavai a Salomvárról szóló turisztikai riportunk kezdetén, azt Árvay Sándor polgármester fedi fel:

-Akkoriban, a magyarországi nagy történések hatására jött létre a falunk – mondja.

Miután 1213-ben meggyilkolták Gertrúd királynét, a vasvári ispán Miska és Salamon fia, a királyfiak nevelői rejtették el a hercegeket, így Béla királyfit, aki később IV. Bélaként került trónra. A dráma Solom mestere azonos azzal a Salamonnal, aki tettéért a királytól megkapta a zalai Harkály birtokot, ami most is Salomvár egyik szőlőhegyének a neve. A „nekünk annyira kedves Salamon„ udvarispáni, majd tárnokmesteri rangot viselt II. András udvarában. Később eljött az udvarból, mert annak pazarló szellemével nem értett egyet. Visszavonult a zalai Harkály faluba, s várkastély épített.

-Salamonvár helyét sokan kutatták, de senki sem bukkant a vár nyomára – mondja Árvay Sándor, pedig jelentős hely lehetett. Bicsák Istvánné Szegedi Irén a Salomvár kötet szerzője, hosszú és alapos kutatás után foglalta össze a falu históriáját az utókor számára. Megbízható források alapján leírja, hogy a Salamon család várkastélya körül kialakult új falunak jelentős szerepe volt a Zala völgyében. 1323-ban Károly Róbert királytól vásárjogot kaptak, s 1328-ban már út vezetett a család harkályi birtokától Csatár falun keresztül Körmendre.

A kor történelmi műemléke a Szent János apostol tiszteletére felszentelt templom, amelynek kis szentélyét 1230 körül építette a Salamon család. Ezt 1270 körül megnagyobbították, és csúcsíves stílusban építették át. Arra is van adat, hogy 1366-ban már plébániatemplomuk volt, 1367-ben a vasvári káptalan előtt megjelent Salamon fia, a Harkályi Vörös János és 4 hold földet, valamint egy malomjogot adott alapítványként a templomnak. Salamonvárt 1445-ben oppidumnak, mezővárosnak jegyzik, s ugyanezt a megjelölést találni egy 1460-ban kelt oklevélben is.

A török a budafai gázlón kelt át a Zalán és pusztította el Budafát, Zalalövőt és az egész Kerka-mentét, a környék pusztasággá vált. A salamonvári plébánia hatalmassá nőtt: a hozzá csatolódott terület 130 négyzetkilométer lett. 1550 táján Zalában, Egerszegen és Bagodon kívül csak itt volt folyamatos az egyházi élet, a királynak, a töröknek egyaránt adóztak. A fehérvári pasa hívta Salamonvárt először Salomvárnak.

A templom körül az elmúlt években elbontották a kerítést, kivágták az évszádos hárs és vadgesztenyefákat, a falu közepe kinyílt, világossá vált.

-Sajnos a hárs és gesztenyefák annyira elöregedtek, hogy balesetveszélyessé váltak. Még nem fejeződött be a falu központjának átépítése. A nyitott tér szemlélet folytatódik, egy térré szeretnénk változtatni a templom környékét, benne a plébánia épületével és a központban található faluházzal, az önkormányzat székházával. Térkövezni, s parkosítani szeretnénk, s a szentháromság szobornál egy szökőkutat is tervezünk – mutatja a polgármester miközben a templomba megyünk, ahol az oratóriumban országosan is egyedülálló látnivaló vár ránk.

-Süle Ferenc plébános hagyatéka található itt, amit ő a „göcseji népi áhítat” emlékeinek nevezett. Magánházakból származó szobrok, szentképek, rózsafagyökérből faragott rózsafüzér, kézzel faragott házi oltárok, ima- és misekönyvek találhatók itt, amiket a falu szeretett papja gyűjtött az utókor számára – mondja a polgármester.

A szomszédos Keménfa felől közelítjük meg a falu ősi birtokának nevét viselő Harkályhegyet. A falu szélére érve megpillantjuk a 86-os főút, Zalalövőt elkerülő szakaszán, a Zala folyón és völgyén átívelő monumentális hidat, amin egymást érik a kamionok.

-Ezzel az új útszakasszal kerültünk igazán közel Európához. Néhány kilométert megtéve elérhetjük azt a főutat, amin a nyugati irányban a fő forgalom zajlik. Igaz, eddig sem voltunk a világ végén. A megüresedő házak gyorsan elkenek, Salomvár életképes falu olyan környezettel, amihez fogható nem nagyon található környéken – mondja Árvay Sándor.

Harkályhegy ugyanis nem az egyetlen zártkertje a falunak, mellette, a köztük húzódó völgyeken túl egymás után sorakozik a többi zártkert: Dózsa-hegy, Csapa-hegy, Zsupp-hegy, ormán a Salamon-heggyel, Szarka-hegy, azt követően Cigányhegy, de meg kell említeni még Kurta-majort, ahol az egykor Eitner uradalom gazdasági központja volt, s Erdeifalut, ahol most diáküdültetési tábor található az erdők rejtekén. A szőlőhegyekre ma már egyre inkább rátör az elhagyatottság, sok az öreg, elmúlásában is bájos hajlék, bár Zsupp-hegyen friss szőlőföld forgatást is találunk. Cigányhegyen meg, miután a község évekkel ezelőtt belefogott az elhíresült termálfürdő létesítésébe, több új ház is készült.

-A völgyben lévő termál kútról felhozott meleg víz most is itt van a telken, ha valaki vállalkozna rá, létesíthetne itt fürdőt. Az önkormányzat képességét meghaladta a fürdő álmának megvalósítása. Rengeteg adósság maradt ránk, amiből sikerült végre kikeverednünk – mondja Árvay Sándor, majd így folytatja: – A Kéktúra érinti a falunkat, látunk is néhány turistát, de számottevő érdeklődésről nem beszélhetünk. Szívesen megmutatnák az értékeinket, hiszen látnivalónk azért akad. Akkor lendülhetne fel jobban a turizmus, ha kerékpárutak épülnének. Szorgalmazzuk is a Becsvölgyén, Kustánszegen, Németfalun, Salomváron átvezető kerékpárút létrehozását. Elég volna a mostani utak megszélesítése, rendbetétele, hiszen bicikliseket veszélyeztető nagy forgalom nincs ezeken az utakon. Árvay Sándor is osztja azt a véleményt, hogy egy falu látnivalóiért nem nagyon mozdulnak meg az emberek, viszont ha több élményt lehet gyűjteni az egymás mellett fekvő falvakban, megfelelő infrastruktúra mellett az már vonzerőt jelentene a túrázók számára …

Érdemes betérni a falu temetőjébe is, hiszen Salomvárnak is van olyan szülötte, aki örökre beírta nevét a megye történelmébe. Itt született Csutor Imre földbirtokos, aki 1865-től előbb Zala megye főjegyzője, majd másodalispánja, s végül alispánja lett. Rá hárult a kiegyezés után a modern polgári közigazgatás kereteit megteremtő törvényhatósági és községi törvény végrehajtása. Megváltozott a megye járási beosztása, megalakultak a községi képviselőtestületek, s hivatali működése idején kötelezővé tette a megye, a községi szülésznők alkalmazását. Puritán márvány sírkövét a falu gondozza, mint ahogy Babos Pál 1848-49-es főhadnagyét, későbbi költő és műfordítóét, amire felvésték a szabadságharcban Salomvárról résztvevő tizennégy társának a nevét is. Sajnos, a Csutor birtokot megöröklő Eitner család kurtamajori kastélyát nem tudja megóvni az önkormányzat, a magántulajdonban lévő, a hatvanas években még úttörőtáborként is működő patinás épület az ősi parkjával együtt gondozatlanul pusztul. Kurtáról a faluba leérve, a becsatlakozó út közelében, egy szép magántó és pihenőpark is éke a községnek.

-Ami csak létrejött faluban, abban benne van a közösség összefogása, az itt élők segítő, kétkezi munkája. Amit az apák építettek, azt fiaik megőrzik, tovább viszik. Salomvárnak ez a közös teremtés, s mellette a vendégszeretete a legnagyobb értéke – mondja falut bemutató sétánk után Árvay Sándor.