A földhasználóknak fokozottabb közreműködési kötelezettségük van a vadkár elhárításában

A szabályozás a kár megelőzésének paramétereit szintén rögzíti, amely a vadászatra jogosultakon túl a földhasználók felé is elvárásokat fogalmaz meg.

Ezt mondta dr. Nádor László, az  Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Szervezetének elnöke, aki a nemrégiben hatályba lépett módosítás részleteit ismertette. Elöljáróban hangsúlyozta: tévhit, egyben helytelen információ, miszerint nőtt a gazdálkodók részéről igényelhető kártérítés összege abban az esetben, ha valamely nagyvad – akár őz, vaddisznó, muflon, gím-, vagy dámszarvas – kárt okoz a szántóföldön.

- Ha bizonyítható, hogy az említett vadfajok okoztak kárt a gazdának, ezentúl is megilleti kártérítés a vadászatra jogosult részéről – mondta dr. Nádor László. – A kár rendezésének módjában, illetve az eljárás menetében nem történt változás. Abban viszont már van újdonság, hogy a kiemelten értékes termények esetén – úgymint, csemegekukorica, étkezési napraforgó, szántóföldi zöldség, növény stb. – fokozottabb közreműködési kötelezettsége van a gazdáknak a vadkár elhárításában. Mezőgazdasági táblák esetén olyan terménnyel – például lucernával - kell körbeültetni az ültetvényt öt méteres sávban, amely magassága lehetővé teszi a vadkárelhárítást, és a vadászatot – összegezte a szakember.

dr. Nádor László Fotó: Steyer Edina/ Zalaerdő Zrt.

- Ezen kívül szintén újdonság, hogy immár engedélyköteles lett a vadkárelhárító kerítés létesítése, a nem erdő területeken is  – folytatta dr. Nádor László. – Azaz, önhatalmúlag nem építhet földje köré a gazda ilyesmit, szükséges hozzá a vadászati hatósági engedély, illetve a vadászatra jogosult hozzájárulása is. A nagyvadfajok egyes helyeken túlszaporodtak, emiatt a mezőgazdaságban is komoly károkat okoznak.

A nagyvadlétszám csökkentése céljából lehetőséget biztosít a jogszabály, arra, hogy az éves szinten meghatározott kilövési kvótától – az elejthető vad számától – a női egyedekből, illetve a vaddisznókból többet elejthetnek a vadászok – összegezte a megyei vadászkamara elnöke. Ennek kapcsán megjegyezte: barbárságként aposztrofálják sokan azt az új bizonyítási módszert, mellyel a hivatásos vadászoknak kell igazolniuk a ragadozó elejtésének tényét.

Ha egy nagyvad kiemelten értékes terményben okoz kárt, a gazdát változatlanul megilleti a vadászatra jogosult részéről kártérítés. Újdonság, hogy ebben az esetben a földhasználónak fokozottabb közreműködési kötelezettsége van a vadkár elhárításában Fotó: Györkös Imre

- A papír alapú dokumentálás változatlan, ám például rókák esetén a lelőtt állat két, levágott fülvégét, míg a szárnyasoknál a levágott lábakat kell bemutatniuk – jelezte dr. Nádor László. -  Ez sokakat megrökönyödtet, azonban mindehhez annyit fűznék, hogy mivel már elejtették őket, semmilyen kínzás, brutalitás nem történik. Ami pedig még a vadászatra vonatkozik, hogy bevezetésre került a tájegységi fővadász rendszer az országban. Zalában két fővadászt neveztek ki: Néber Szilveszter a megye nyugati részét, Nemsics Balázs pedig a keletit felügyeli. Ők felelnek tájegységenként a vadgazdálkodási tervek elkészítéséért, illetve segítséget nyújtanak a vadászatra jogosultaknak az üzemtervezéshez.