Az agrárkamara megerősítette pozícióját a földforgalmi kérdésekben

Mint elhangzott: február 4-ig a falugazdászok rendszeresen jártak kitelepült ügyfélszolgálatot tartani, ám az érdeklődés csak a területalapú támogatások kérvényezése, vagy az őstermelői igazolványok érvényesítése idején volt számottevő.

Az agrárkamara zalai elnöke, a NAK országos szóvivője elmondta továbbá, hogy az említett alkalmakon kívül számos településen nem volt érdemi érdeklődés. A kamara ezért országosan átszervezte a falugazdász-hálózatot. Zala megyében két körzet került kialakításra, a zalaegerszegi és a nagykanizsai. A két körzetben a falugazdászok összesen 32 településre járnak ki megadott időpontokban ügyfélszolgálatot tartani, és ott alkalmanként három órát töltenek. Az elnök hozzátette, indokolt igény esetén ezt követően is kitelepülnek a falugazdász kollégáik bármely faluba, a két körzetközpontban pedig minden munkanapon fogadják a gazdálkodókat.

A mezőgazdaságban mindig aktuális téma a vadkárok ügye. Az új vadászati törvény már több új megoldást adott a vadgazdálkodás kihívásaira, de ezek végrehajtása indokolttá teszi több fórum egyeztetését. Az elmúlt időszakban a kamarai osztályokban, illetve a vadászkamarával folytatott tárgyalásokon is volt szó erről. Ezek nyomán decemberben törvénymódosítási javaslatcsomagot adtak be, aminek része egyrészt a védett állatok által okozott vadkárok rendezésének módja is. A törvénymódosítási tervben már kimondják, hogy a védett állatok által okozott kárt a természetvédelmi hatóságnak kell rendezni. Egyébként pedig a vadászatra jogosultnak és a gazdálkodóknak közösen kell védekezni a vadkárok ellen. Ebben állandó együttműködés szükséges a két fél között, de ha mégsem sikerül megelőzni a károkat, akkor objektív, mindkét fél számára megnyugtató vadkárfelmérésekre van szükség. Ennek érdekében az agrár- és a vadászkamara egységes vadkárfelmérési útmutatót készít az erdészeti, illetve más mezőgazdasági károk rendezésének segítésére. Mint elhangzott, cél a perek megelőzése, az objektivitás és az egységes módszer. Ez megyénkben különösen fontos, hiszen, mint az agrárkamara elnöke elmondta, az országban az összes éves vadkár mintegy kétharmada Somogy és Zala megyében keletkezik.

Mint ismert, tavaly decemberben több ponton módosult a földforgalmi törvény. Változnak a helyi földbizottságokra vonatkozó szabályok.

– A kamara a települési agrárbizottsági tagokon keresztül a helyi ismeretekre alapozva hozza meg az állásfoglalását az egyes földügyekben. A legnagyobb változás az, hogy az önkormányzati képviselő-testületek a jövőben nem vesznek részt az ügymenetben, a döntéseket a kormányhivatalok hozzák meg a kamarai állásfoglalás alapján. Ha valaki ezzel nem ért egyet, bírósághoz fordulhat, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el – mondta Süle Katalin a törvény egyik leghangsúlyosabb változásáról.

Végül jelezte: a NAK és a MAGOSZ február végén aláírásgyűjtést indított, hogy az EU a következő hétéves költségvetésében ne csökkentse a közös agrárpolitika forrásait, illetve az uniós agrárforrásokból ne csoportosítsanak át pénzt a migráció kezelésére.