DRB-ügy: Zalában 71 millió forintot fizet ki az OBA, a megyében senkit nem ér veszteség

A DRB-csoport négy bankját felszámolják, miután a Buda-Cash-ügyhöz kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a hitelintézetek működési engedélyét. A március 10-én indult kártalanításban az OBA első körben 103 milliárd forintot fizet ki mintegy 73 és fél ezer betétesnek.

– A DRB-bankcsoport kártalanítása nemcsak ügyfélszám és fizetési kötelezettség tekintetében egyedülálló az eddigi esetekhez képest, hanem azért is, mert az Magyarország jelentős részére kiterjed – mondta Tóth István, az OBA kommunikációs vezetője. – A felszámolás alá vont bankok ugyanis Budapest mellett 13 megyében rendelkeztek fiókokkal. Az OBA kitettsége Somogy megyében a legnagyobb, itt közel 25 milliárd forintot fizetünk ki ezekben a napokban.

Az alap az ügyfél-adatállomány 95,5 százalékát – ez mintegy 70 ezer embert jelent – az ötödik munkanapon átadta a kifizető intézményeknek, ami azt jelzi, hogy az OBA felkészült a legkomplexebb esetekre is, tette hozzá a szakember.

Zala megyében mintegy 71 millió forintot fizet az Országos Betétbiztosítási Alap 93 ügyfélnek. Közülük 86 magánszemély, a többi pedig jogi személy (vállalkozás vagy társadalmi szervezet). Az OBA adataiból az is kiderül, hogy az átlagos betétnagyság itt 781 ezer forint volt, vagyis messze a kártalanítási maximumot jelentő 30,5 millió forint alatt. Így Zalában senkit nem ér veszteség a DRB-ügyfelek közül.

A legtöbb kártalanítási értékhatárt meghaladó betétest Baranyában és Budapesten regisztrálták, Komárom-Esztergom, Tolna és Zala megyében viszont egyetlen ügyfélnek sem volt ezt az összeget meghaladó megtakarítása. Az OBA országos nyilvántartása szerint a legnagyobb, nem kifizethető összeg magánszemély esetében 750 millió forint, jogi személynél pedig 2,8 milliárd forint.  A DRB-kártalanítás Magyarországon kívül 28 ország állampolgárait érinti, az Egyesült Államoktól Ausztrálián, Belgiumon és Dánián keresztül Svájcig és Svédországig.

De vajon miből fizet az OBA?

– A törvényi előírás alapján működő alap feladata – ismertette Tóth István –, hogy hitelintézeti csőd esetén kártalanítsa a bankok, takarékszövetkezetek, lakás-takarékpénztárak és hitelszövetkezetek ügyfeleit, 100 ezer euróig, 20 munkanapon belül. AZ OBA-hoz, a törvény erejénél fogva, valamennyi hitelintézet csatlakozik, s minden évben betétbiztosítási díjat fizet, az alap pedig a befolyó pénzt állampapírokba fekteti. A vagyonnak egyetlen célja van: kártalanítani az ügyfeleket.

Az OBA eddigi történetében tavaly volt a csúcsév: hat hitelintézeti csőd esetében állt helyt, ezek összesen 63 ezer embert érintettek. A DRB-ügy azonban önmagában felülírta a rekordot.

Hasonló a működési elve a Befektető-védelmi Alapnak is, amely ezekben a napokban a Buda-Cash-botrány kapcsán szerepelt a hírekben. A Beva 20 ezer euróig (több mint hatmillió forintig) fizet – ahogyan a neve is mutatja, a befektetőknek.

– A Beva bankok, befektetési vállalkozások és alapkezelők befizetéseiből gazdálkodik – fogalmazott Farkas Péter, az alap ügyvezető igazgatója –, s ha ez a pénz nem lenne elegendő a kártalanításhoz, akkor hitelfelvétellel tudjuk ezt a vagyont kiegészíteni. Ám a kölcsön visszafizetése ugyancsak a tagjainkat terheli.

A Beva-hoz  befolyt összegeket az alap befekteti, 2013 novembere óta az Államadósság Kezelő Központnál.

Arra is volt már példa, hogy a Befektető-védelmi Alap hitelt vett fel. A Beva forrásai 2000-ben nem voltak elegendők az esedékes kártalanítások kifizetésére, ezért a szervezet – eseti állami készfizető kezességvállalás mellett – 2,48 milliárd forint banki kölcsönt kapott, amelyet tíz év alatt kellett volna törleszteni, ám a Beva hét esztendő múltán teljesített.

Az alap igazgatótanácsának tagja például a központi értéktár, a tőzsde, a Magyar Nemzeti Bank, a bankszövetség és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége is, egy-egy delegált révén.