Kárpáti borzderes - A Greenpeace agrárkampánya Zalába érkezett

– Az ipari mezőgazdaság ellensúlyozásához, amely terheli a környezetet, szükség van a tájbarát ökológiai gazdaságok erősödésére, hogy ezáltal kisebb legyen a mezőgazdaság ökológiai lábnyoma – mondta csütörtök délelőtt újságírók, érdeklődők gyűrűjében Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse a többek között borzderes szarvasmarhákat tenyésztő gyűrűsi Vörös-birtokon. A kárpáti borzderes ősi magyar fajta, amely a mai Magyarország területéről szinte teljesen kipusztult már, csak Romániában és Ukrajnában lelhető fel. Kis igényű, alacsony termetű, tanulékony, barátságos, hosszú élettartamú tejelő tehén, amelyből 13 él jelenleg Gyűrűsön, kilenc kisborjú és két bika társaságában. Valamint a szintén ősi fajta, a csak itt tenyésztett hucul és gidrán lovakkal legelői társbérletben.

– Meg kell menteni őket, ez nem anyagi kérdés, hanem misszió – mondta a fővárosi kollégák élénk érdeklődésére Vörösné Horváth Katalin, aki az agrármérnök egyetemi hallgató Emesével mutatta be az állatokat, a legelőket, a tartási körülményeket, a tejből készült sajtokat. Az állatok természetes körülmények között élnek, télen is azt a szénát eszik, amely a területen terem. A szabad ég alatt ellenek, borjaikat csak három hónap után választják el, nem úgy, mint az intenzív jellegű gazdaságokban, ahol a lehető legnagyobb hozamra törekszenek. Az eredetileg gyógypedagógus Katalin órákig tud mesélni a tehenekről, „akiknek" természetesen nevük van. Berta, Csoki, Kedves mellett az egyik bika például a Brutál bébire hallgatott, ami jelzi a vérmérsékletét. A család 16 éve gazdálkodik Gyűrűsön, úgy tűnik, a három gyerek folytatja a munkát.

– Az a feladatunk, hogy felderítsük a jó és követendő példákat – tette hozzá mindehhez Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány felelőse, kiemelve, inkább kevesebbet együnk, de az legyen minőségi és az előállítása ne rongálja a környezetet.