Plázastop, továbbra is érvényben

A kormány 2011 végén fogadta el a plázastopról szóló javaslatot, melynek értelmében 2012-től megtiltották a 300 négyzetméternél nagyobb eladóterű kereskedelmi létesítmények építését vagy bővítését. A tilalom alól a földművelésügyi és nemzetgazdasági tárcák képviselőiből álló bizottság javaslatára a nemzetgazdasági miniszter adhatott felmentést. Három év alatt (tavaly október végéig) 130 esetben meg is adta, s ennél valamivel kevesebb igényt elutasított. Legnagyobb arányban élelmiszerdiszkontok (főként Lidl, Aldi és Penny Market) építésére vonatkozó kérelmekre mondtak nemet.

A plázastop 2015 február elejétől ismét hatályban van, bár a szabályok némileg változtak.

A kormány tavaly javasolta a plázastop meghosszabbítását, Áder János köztársasági elnök azonban aggályosnak tartotta, s visszaküldte a Parlamentnek a jogszabály-tervezetet. Az Országgyűlés ezután több ponton módosította a szabályokat, s február elsején életbe lépett az új moratórium. Míg a korábbi szabályozás a 300 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező kereskedelmi létesítményekre vonatkozott, az új rendelkezés szerint 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi létesítményt nem szabad építeni, kivéve, ha felmentést kap a kérelmező a szabály alól.

Lengl Zoltán: Módosult az engedélyezési eljárás. Fotó: kormányhivatal

Lengl Zoltán, a Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának vezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy a jövőben a plázák építési engedély iránti kérelmének elbírálásához nem egy testületi vélemény alapján kiadott miniszteri felmentést kell beszerezni, hanem országos illetékességgel a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el szakhatóságként. A szakhatóság tevékenységében egy miniszterek által delegált tagokból álló bizottság is részt vesz. A másodfokú építésügyi hatóság a Heves Megyei Kormányhivatal.

A plázastop szabályozásában Áder János kifogásolta, hogy a törvény nem határozza meg a bizottságnak, milyen szempontok alapján kell mérlegelnie. A jogszabályban most az áll, hogy vizsgálni kell a tervezett kereskedelmi építménynek a településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településfejlesztési hatásait, valamint az esetlegesen várható kedvezőtlen hatások megszüntetésére, csökkentésére vonatkozó intézkedések megvalósíthatóságát. A törvény felhatalmazást adott, hogy a részletes szempontokat kormányrendelet állapítsa meg.