Nem bénít az adósságfék

Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank az adósságfék-szabályozás két fő elemeként a hitelezések feltételeként 2015. januártól bevezette a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM), valamint a hitelfedezeti mutatót (HVFM) a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása érdekében. Az MNB-rendelet egyenértékű egy kormányrendelettel, valamennyi pénzintézetnél kötelező figyelembe venni hitelkihelyezések esetén. Az MNB tájékoztatása szerint e korlátok nem járnak majd hitelvisszafogással, lényegüket tekintve ugyanis eddig is alkalmazták őket a kereskedelmi bankok a hitelminősítésekkor, most csak törvényi hátteret kapott az ügy, és ezt az általunk megkérdezett piaci szereplők is megerősítették.

Az előbbi az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, ezáltal mérsékelve az eladósodásukat. A hitelfedezeti mutató pedig a fedezett hiteleknél a fedezetek, például a lakásérték arányában korlátozza a felvehető hitelek mértékét.

Az MNB tájékoztatása szerint a JTM-et minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell. Beletartoznak e körbe a leggyakoribb lakossági hitelek is, mint a fogyasztási hitel, a jelzáloghitel, és a gépjárműhitel is. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni az ügyfél minden már meglevő hiteléhez kapcsolódó törlesztési terhet, jövedelemként pedig csak az igazolt legális nettó jövedelem számítható be. Forinthitel esetében 400 ezer forint havi nettó jövedelem alatt a jövedelemarányos törlesztőrészlet nem haladhatja meg az 50 százalékot, 400 ezer forint felett pedig a 60 százalékot.

Hegyi László értékesítő Kovács Zsolt számára ismerteti a hitellehetőségeket. Fotó: Pezzetta Umberto

Arra voltunk kíváncsiak, hogy e szabályozás nem veti-e vissza a hitelezést? Két jelentősebb hitelösszegeket feltételező területen, a lakás- és az autóvásárlás kapcsán érdeklődtünk szakértőktől. Taar Ottó hiteltanácsadó a válasz előtt a lakásforgalom élénküléséről szólt.

– Tavaly évek óta először lépte át átlagosan a 20 százalékot a hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya az országban, és ez az arány Zalaegerszeg térségére is jellemző. A korábbi években 10-15 százalék volt csupán ez az arány, 2014. második felében pedig a 25 százalékot is elérte. A legfrissebb adatok szerint tavaly a pénzintézetek országosan 240 milliárd forint lakáscélú hitelt helyeztek ki, ami mintegy 60 százalékkal több a 2013-as hitelkihelyezéseknél. E mögött az élénkülés mögött elsősorban a csökkenő hitelköltségek és a háztartások erősödő bizalma, illetve az aktívan hitelező bankok állnak. Tapasztalataink szerint a lakásvásárlásra sokan nem a tőkehiány miatt, hanem a kedvező kamatkörnyezetnek köszönhetően vettek fel hitelt. Egyre jellemzőbb, hogy nem csak 10 millió forint alatti kisebb összegeket, hanem 20-30 millió forintos hiteleket is szívesen felvettek az ügyfelek, akár ingatlanbefektetési célra is. Ez a fellendülés 2015-ben is folytatódik, 10-15 százalékos további élénkülést várunk – foglalta össze a lakáshitelezés eddigi tapasztalatait Taar Ottó.

Taar Ottó szerint idén is tovább növekedhetnek a lakásvásárlási hitelek. Fotó: Archív

Hozzátette, sajnos elsősorban még nem az új lakásépítések állnak a hitelezési kedv hátterében, különösen Zala megyében nem.

– Az új adósságfék véleményem szerint nem fogja befolyásolni a jelzáloghitelezést. Igazából csak annyi változás történt, hogy a kereskedelmi bankoknál már meglevő gyakorlatot kötelező érvényű jogszabályba foglalták, ami nagyjából megfelel a bankok eddigi belső szabályainak. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóval kapcsolatosan azt is jó tudni, hogy az adós és a hitelbe bevont adóstárs összesített nettó jövedelmét kell vizsgálni. Viszont ha valamelyiküknek van másik hitele, vagy kezes, ezeknek a törlesztőrészletét száz százalékban figyelembe fogják venni az új hitelnél. A rendelet nyomán a fedezet esetében változás, hogy hitelbiztosítási érték helyett a bankok forgalmi értéket fognak vizsgálni, aminek a minimuma 3,5 millió forint. Részletesen szabályozzák, hogy üzleti hitelek esetén 80 százalék, ingatlanfedezetű személyi hitel esetén 40 százalék, lakástakarékpénztári hitelek esetén 70 százalék a hitelfedezeti arány.

A gépjárműpiac sem az adósságféken múlik, mint Fatér Imre érdeklődésünkre elmondta:

– A létező autóvásárlási hitelek olyan konstrukciójúak, amelyeknek a törlesztése bőven belefér a vevőink hitelképességébe. De sajnos az autóvásárlásban még nem tapasztaljuk a hitelek kihasználását, pedig kedvező hitellehetőségek nyíltak. Lementek a kamatok, nem éri meg a bankban tartani sem a pénzt, de tapasztalatunk szerint a magánszemélyek többsége annak ellenére is készpénzre vásárol autót, hogy jók a hitellehetőségek – mondta Fatér Imre.