A Hopp Eszter által fordított Disznók! még a profiknak is tartogat újat

A Zalaerdő Zrt. vadászati üzletkötője maga is szenvedélyes vadász (habár mostanában kevés ideje jut rá), és nem mellesleg vadászati könyvek fordítója. Legújabb munkája az osztrák Siegfried Erker Disznók! című kötete. Az előzőt is ő fordította, az Bakok! címmel jelent meg.

– Nem magamtól kezdtem el ezzel foglalkozni, a Zalaerdő korábbi vezérigazgatója, Feiszt Ottó kért meg rá még 2004-ben – bocsátotta előre a szakember, akinek a Disznók! már a sokadik munkája. – Az első fordításom Gróf Károlyi Lajos: Egy élet a vadászatért című könyve volt. Majd következett például a Modus király, Csekonics Endre: A 363 vadásznap országában, gróf Pálffy Pál: Vadászként a nagyvilágban, illetve Draskovich Iván: Szarvasgazdálkodás című könyve. Utóbbiak mind olyan arisztokraták, akik arra kényszerültek, hogy elmeneküljenek az országból és egy-egy könyvben foglalták össze életüket, vadászataikat. Egyszer felhívott valaki, hogy gróf Csekonics Endrének Angliában él a lánya, és nem is tudott arról, hogy újra kiadták magyarul édesapja könyvét. Küldtem neki egy példányt és életre szóló élményem marad, amikor 2010. június 9-én megszólalt az irodámban a telefon. Julia Wood telefonált, született Csekonics Júlia – és magyarul köszönte meg a könyvet! Egy-egy ilyen üzenet hetekig boldogítja a lelkemet...

Hopp Eszter a két Siegfried Erker-féle könyvvel. Fotó: Szakony Attila

Habár Hopp Eszter perfekt módon megtanult németül, azért néha még ő se boldogul könnyen.

– Hadd említsek egy példát. A fényképen vastag fatörzs mellett látszik egy vadkan feje, csukott a szeme és láthatólag süt a nap. Na mármost, a lösen igének 12 magyar jelentése lehet. Én úgy fordítottam le a képaláírást: Öreg vadkan élvezi a napsütést. De mindent, amiben bizonytalan vagyok, megvizsgáltatok a párommal (ő nem tud magyarul). Hát ebben az esetben a mondat valójában így szólt: Öreg vadkan vizel... – mesélte nevetve.

Legutóbbi munkái, a Bakok! és a Disznók! című könyvek osztrák szerzőjét, Siegfried Erkert személyesen is ismeri. Mind mondta, hihetetlenül nagy tudású, a vadászat valamennyi praktikáját felvonultató szakember, akitől sokat lehet és érdemes is tanulni.

– A kötetben rengeteg a kép, szinte több, mint a szöveg és a szerző mindent részletesen megmagyaráz – folytatta Hopp Eszter. – No és természetesen, jópofa vadász sztorik is vannak az egyes fejezetek között, tehát teljesen életszerű könyv. S nem utolsósorban: olyan információk is szerepelnek benne, amelyekkel talán a gyakorló vadászoknak is tudunk újat mondani. Itt van például a disznóhívás. Köztudott, hogy az őzeket, szarvasokat lehet hívni, de a disznóhívás ilyen szempontból kuriózum. Siegfried ezt rendszeresen gyakorolja minden lehetséges eszközzel, például egy egyszerű gégecső-darabbal is.

A szerző mindent tud a vaddisznókról, ahogy az a képen is látszik. És amit tud, közkinccsé is teszi

A szakember hozzátette: pedig a vaddisznó a vadon élő állatok közül a legokosabb, de azért egy barátságos, hívogató röfögésnek még ő sem tud ellenállni.

– Sigi Erker meg is írta könyvében, hogy állítólag egyszer, amikor röfögéssel hívta a disznókat, szomszéd vadásztársa fel is kapta a puskáját, mert azt hitte, hogy valóban egy állat közeledik – mesélte el.

S hogy mi lesz Hopp Eszter következő fordítói munkája? Az erdőmérnök szakember azt mondta: az még előtte is titok. Majd amire felkérik...