2014.10.07. 16:55
Továbbították a zalai innovációs célokat
Zalaegerszeg - A 2014-2020-as tervezési időszakban kutatás-fejlesztésre és innovációra hazánk várhatóan több mint 700 milliárd forint támogatást költhet el az Európai Unió társfinanszírozásában.
Ehhez hatékony, specializált innovációs célok szükségesek, amiket a kormány az EU elé visz. Zalában a szeptember elején megtartott innovációs konferencián közel száz szakembertől kért véleményt az innovációs elképzeléseikről a kormányhivatal. Rigó Csaba kormánymegbízottól megtudtuk, szeptember végén továbbították e terveket, amik beépülnek az országos programba. A jövő héten sorra kerülő tanácskozáson tekintik át a javaslatok figyelembe vételével összeállt tervet. Összegyűjtöttük azokat a lehetőségeket, amelyekben Zala megye hagyományosan erős, és ezeket tovább erősítjük. Elsősorban a vállalkozói és a civil szektort, az önkormányzatokat mozgattuk meg, de bárki javaslatot tehetett interneten is. Minden olyan szervezet javaslata nagyon fontos, amelynek megfelelő kockázatvállalási hajlandósága is van a megvalósításban, amihez támogatást vár említette Rigó Csaba.
A megye különböző részeiből érkezett szakértők, cégvezetők szeptemberi innovációs konferenciáját dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának igazgatója vezette. Elsőként őt kérdeztük, milyen innovációs kitörési pontokat érdemes erősíteni a megyében. A felsőoktatási vezető a zalai gazdaság és az innováció jelenlegi helyzetét paradoxonként értékeli.
- Ez az innovációs paradoxon Zala megyére, de a Nyugat-Dunántúlra is jellemző. Zala innovációs hátrányának egyik fő oka, hogy nem elég erőteljes, nem elég kiterjedt és széles körű a felsőoktatási kutatási kínálat. Így e területek gazdasági teljesítménye sokkal jobb, mint az innovációs teljesítmény. A legfontosabb tennivaló, hogy egységesíteni és növelni kell a felsőoktatási kapacitást, összehangolva a vállalati igényekkel - mondta a kanizsai kampusz vezetője.
Az egyik önkormányzat megrendelésére készül a 3B Hungária Kft.-nél egy kommunális hulladékfeldolgozó rendszer, aminek optikai egységét szereli Keibl József és Deák Csaba (Fotó: Katona Tibor)
Dr. Birkner Zoltán az innováció lehetséges területei között említette a megye egyik erősségét, a gépipar és a mechatronika kapcsolatát.
- A meglevő autóipari, beszállító és a nagy multinacionális cégek ebbe a kategóriába tartoznak, köztük a Flextronics, a General Electric és a háttérben a történelmi múltú olajipar, ezekben mind van mozgástér. Jövőorientált és nagy kitörési potenciált képvisel a víztechnológia és a környezettechnológia. De hagyományosan erős a megyében a mezőgazdaság, a faipar és a turizmus és a logisztika - jelezte dr. Birkner Zoltán.
A megye gazdaságának régi erőssége volt a fafeldolgozás és a bútoripar, noha utóbbi jelentősen visszaesett az elmúlt két évtizedben. Ám most is működnek jelentős bútorgyártók, köztük az osztrák tulajdonú ADA cég üzeme Nován. A konferencián jelen volt Péterfi Anett cégvezető, aki elmondta: aktuális fejlesztési tervükkel kapcsolódnak az innovációs irányhoz.
- Úgy látjuk, hogy a bútorgyártásban olyan lehetőségek vannak, amelyek itt lehetővé tennék a piac diktálta elvárások megvalósítását. A matracgyártásban szeretnénk folyamatos termékfejlesztéssel, a dizájn és a funkcionalitás ötvözetének adni a fő szerepet - közölte a cégvezető.
Mint ismert, az ADA tervei szerint még idén új gyár építésébe kezd a megyeszékhelyen.
A zalaegerszegi 3B Hungária Kft. többek közt hulladékfeldolgozó technológiák tervezésével és gyártásával is foglalkozik. A gépgyártó cég vezetője, Nagy Zoltán elmondta, e területen akarnak tovább lépni.
- Kutatás-fejlesztési program indítását tervezzük, amiben a technológiát és a technológia berendezéseit fejlesztenénk. Szeretnénk, ha ez a téma is belekerülne a megyei innovációs célok közé. Ebben a programban egyébként már együttműködés mutatkozik a cégünk, valamint a Technológiai Centrum és a Miskolci Egyetem között - mondta érdeklődésünkre az ügyvezető.
További részletek iránt érdeklődve a szakembertől megtudtuk, hogy olyan technológia kifejlesztését tervezik, amivel a kommunális hulladékot fel lehet úgy dolgozni, hogy a lehető legkevesebb, 10-20 százaléknyi része kerüljön csak hulladéklerakóba, a többi pedig hasznosuljon, vagy saját anyagával, vagy energetikai céllal.