A sok eső miatt tovább tart az aratás, romlott a búza minősége

Telnek a magtárak. Nyitrai Bence a szárító garatjába lapátolja a búzát. Fotó: Pezzetta Umberto

Összesen 23.845 hektár az őszi búza megyei vetésterülete. A július elején megkezdett búza aratásnak hétfőn a 80 százalékánál tartottak a termelők, tudtuk meg Süle Katalintól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnökétől.

Az őszi búza eddigi termésátlaga hektáronként 5,4 tonnás Zala megyében. A rozsnak 8,9 százaléka került magtárba, 3,78 tonnás termésátlaggal, a triticale több mint felét, 58 százalékát aratták le a gazdálkodók, a takarmánygabona termés-átlaga hektáronként 4,48 tonna. A tavaszi árpa aratása a vége felé tart, 4,5 tonnát hozott eddig hektáronként, a zabnak pedig a felét aratták le a termelők.

– Az olajos magvakkal és a kalászosokkal bevetett területnek összesen az 55 százalékáról takarították be a termést a megyében. A learatott területnek a 72 százalékán már bálázták a szalmát, és a learatott területek 66 százalékán megtörtént a tarlóhántás is, közölte Süle Katalin. Hozzátette, a csapadék rontott a búza minőségén, de összességében elégedettek a termelők.

– Most már azért hamarosan a búza betakarításának a végére érünk, körülbelül 90 százalékos állapotnál tartanak a partnereink. Egy-két gazdánál vannak már csak kint tételek, és hamarosan raktárba kerül az áru – mondta érdeklődésünkre Balogh Ádám, a Baki Agrocentrum Kft. kereskedelmi igazgatója.

A kereskedelmi vezető hozzátette, az említett időjárási körülmény miatt körülbelül két héttel tart hosszabb ideig az idei aratás, mint tavaly. Ráadásul egy kicsit korábban is kezdődött, mivel a repcét korábban sikerült betakarítani. Az aratási időszakban leesett sok csapadék sajnos nem használt az idei búza minőségének.

– A tavalyi és tavalyelőttihez képest változott a termés minőségi összetétele. A takarmány búza és az euró búza aránya jelentősen megnőtt. E kettőnek az aránya együtt az összes termésen belül mintegy 60 százalék, míg a két legmagasabb minőségi kategóriáé, amelyekből a lisztet őrlik, a malmi- és a javító búzáé 40 százalék körüli. Tavaly a búzatermésből 60 százalékos volt a malmi és a javító búza aránya. Míg tavaly a mi térségünkben a takarmány búza 5-8 százalék körül mozgott, most 25-30 százalékos az aránya. A sok esőzés hatására az őszi búza hektoliter súlya is gyengébb, a sikér pedig kimosódott belőle. A malomiparban azt szeretik, ha a sikértartalom legalább 28 százalék feletti, idén viszont kisebbségben van ez a minőségi kategória.

Balogh Ádám szerint most már nagyon oda kell figyelni a szállítmányokra, mert a többször megázott gabona tételeknél nem zárható ki a fuzárium fertőzöttség veszélye.

Az említett minőségi arányváltozás jelentősen befolyásolja az árakat. A kereskedelmi vezetőtől megtudtuk, hogy a takarmány árak – búza, kukorica, árpa esetében – tonnánként 40 ezer forint körül mozognak, sőt, a takarmánykukoricáé már az alá csökkent a várható nagy termés miatt.

– Az idei évben azok a termelők járnak jobban, akiknek magas minőségű búzája termett, mivel nagy lehet a különbség a malmi- és a takarmány búza ára között – mondta a baki integrátor cég kereskedelmi igazgatója.