Szakképzés: gépész területen egészen biztos a végzősök elhelyezkedése

A hiányszakmák általában nem igérnek könnyű érvényesülést, kényelmes irodát, magas társadalmi presztízsű foglalkozást. Döntően olyan melókról van szó, melyekre a szülők régóta nem szívesen adják csemetéiket, lévén „jót akarnak” nekik, és szeretnék, ha életüket az előbb említett áldások kísérnék. Ezért van, hogy ma is a legtöbb 14 éves a gimnáziumok felé igyekszik, miközben a szakiskolák Zalaegerszegen is nehéz küzdelmet folytatnak az osztályok töltésével. Pedig egy „jó” érettségi bizonyítvánnyal nem sok minden kezdhető, miközben a munkaerőpiacon valóságos verseny van például karosszérialakatosokért.

– Gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos – Vargáné Bérczes Bernadett, a megyeszékhelyi Ganz-Munkácsy Szakképző Iskola igazgatója sorolja azokat a hiányszakmákat, melyeket jelen pillanatban intézményükben tanulni lehet. – Létezik egy megyei bizottság, amely évenként összeállítja a különösen keresett szakmák listáját. Figyelünk erre, hogy a lehető legpiacképesebb képzésekkel várjuk a gyerekeket. De hibázni amúgy sem nagyon tudunk: a gépész területen régóta nagy a hiány, és teljes kapacitású képzéssel sem következhetne be ebben nagy változás még hosszú éveken keresztül.

Köcse Richárd gyakorlati órán. Atlétaként a riói olimpia a célja, gépi forgácsolóként külföldi munkában reménykedik (Fotó: Pezzetta Umberto)

Az érintett szakmákat ösztöndíjakkal is igyekeznek vonzóbbá tenni a gyerekeknek: aki csak 2,51 átlagot elér, már havi 10 ezer forintra számíthat, és az összeg, ha az eredmény javul, egyre nő.

Sok szülőt tart vissza a szakiskoláktól, hogy attól félnek: gyerekük itt kvázi süllyesztőbe kerül, a közeg miatt semmi esélye, hogy akár tanulásban, akár iskolán kívüli területen kiemelkedjen. A Munkácsyban egy elsős gépi forgácsoló, Köcse Richárd erre az élő cáfolat: tanulmányait tekintve a legjobbak között van, s közben ráadásul a Zalaszám-ZAC síkfutójaként tagja annak a zalaegerszegi szűk csapatnak, amely a riói olimpián való részvételért küzd. Persze nem csak szavakban: heti hat edzéssel.

– Nagyon jól érzem magam a választott szakmában, nem csalódtam, érdekesnek találom – mondta Richárd, aki hosszabb távon külföldi munkavállalásra vágyik. Ezért is válaszolta a gépi forgácsolást, amelyben a hazai hiányt az is okozza, hogy az ilyen szakemberek ma már szinte kivétel nélkül külföldön keresik a boldogulást. – Jól megy a gyakorlat is, meg tudok csinálni mindent, amit elsősként kell ebben a valaha esztergályosnak nevezett szakmában. Hogy miként jön össze mindez az atlétikával? Azt hiszem, a párosítás nem véletlen: gyorsaság és pontosság kell a munkapad mellett és a rekortánon is.

Vargáné Bérczes Bernadett elmondta még: igaz, hogy az általános iskolát befejező gyerekek körében továbbra is a gimnázium vonzása a legerősebb, de az érettségi után egyre többen választanak náluk zajló OKJ-s képzéseket. Az okok anyagi természetűek: a felsőoktatásban egyre nehezebb az államilag finanszírozott szakra bejutni, a fizetős terheit pedig nem bírja mindenki; miközben a szakiskolán „gyorsan és olcsón” olyan szakma szerezhető, amellyel az illető azonnal elhelyezkedhet.

Nem beszélve arról, hogy ha a továbbtanulási tervek megmaradnak, az itteni képzéseken a felvételihez értékes pluszpontok gyűjthetők.