Devizahiteles várakozás

A képlet egyszerű: a deviza alapú hitelt törlesztő adós devizában meghatározott összeget fizet minden hónapban a bankjának. Ha a forint gyengül az adott devizához képest, akkor alapesetben többet kell fizetnie, márpedig a svájci frank árfolyama mintegy 6 százalékkal (242-ről 256 forintra), az euróé pedig nagyjából 5 százalékkal (297-ről 312 forintra) emelkedett január eleje óta. Az ingadozások hatásai alól azok a lakáshitelesek vonhatják ki magukat, akik beléptek az árfolyamrögzítés rendszerébe; pontosabban ők sem teljesen.

Ugyanis a rögzített és a piaci árfolyam különbözetének tőkerésze gyűjtőszámlára kerül, s az itt felhalmozódó összeget kamatostól kell visszafizetni a rögzítés lejárta után. A gyűjtőszámlán lévő tartozás növekedése tehát a mindenkori árfolyamtól függ, de átmenetileg így is szinte valamennyi adós jól jár a rögzítéssel. Vajon mennyien élnek vele?

A Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált adatai szerint idén januárban 1524, míg 2012. áprilisa és 2014. januárja között összesen 168 961 árfolyamrögzítéses szerződést kötöttek, a korábban kínált árfolyamgát I. konstrukciót pedig további 5712 ügyfél kérte. Ez azt jelenti, hogy az összes lakossági deviza jelzáloghitel-szerződés egyharmada került át az árfolyamgát rendszerébe. Az MNB azt is nyilvántartja, hogy az árfolyamrögzítéshez csatlakozott ügyfelek január végéig összesen 28,2 milliárd forintnyi kamat megfizetése alól mentesültek; ezeket a tételeket a hitelintézetek később sem érvényesíthetik velük szemben. Az érem másik oldala: a teljes gyűjtőszámlahitel-állomány (tehát a rögzítés után visszafizetendő rész) az év első hónapjában 1,1 milliárd forinttal nőtt, így január végére elérte a 14,7 milliárd forintot.

A programhoz egyébként továbbra is lehet csatlakozni, a bankoknak pedig e hét csütörtökig postázniuk kell az árfolyamgátról szóló tájékoztatást azoknak a lakáshiteleseknek, akik megfelelnek a jogosultsági feltételeknek, de még nem kérték a rögzítést – erről a nagyobbik kormánypárt adott ki közleményt a minap.

Visszatérve a devizahiteleket érintő alkotmánybírósági döntéshez: a testület azt mondta ki, hogy kivételes helyzetben jogszabállyal átírhatók a szerződések, de figyelembe kell venni az adósok és a bankok érdekeit is. Az számít kivételes helyzetnek, ha a szerződéskötés utáni új körülmény „valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán". A jogszabályi beavatkozásnak további feltétele, hogy e körülményváltozás társadalmi méretű legyen – fejtette ki az Alkotmánybíróság.

Kormányoldali politikusok a döntést úgy interpretálták, hogy a parlament lehetőséget kapott a szerződések tartalmának módosítására, a jogszabályalkotással azonban meg kell várni a Kúria állásfoglalását, amely az egyoldalú kamatemelésről és az árfolyamrésről szól majd. A deklarált kormányzati cél tehát továbbra is a lakáscélú devizahitelek teljes kivezetése.

Hogyan értelmezik az Ab döntését a civil érdekvédők?

– Úgy gondoljuk, nincs értelme annak, hogy egy újabb jogszabály-módosításra várjanak az ügyfelek, mi nem ebben látjuk a megoldást – mondta el lapunknak Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) főtitkára. Álláspontja szerint veszélyes lehet utólag belenyúlni a szerződésekbe. Ha egy bíróság úgy dönt, hogy semmis a szerződés és vissza kell állítani az eredeti állapotot, azzal lehetetlen helyzetbe kerülhetne az adós, mivel vélhetően nem lesz pénze a hitel visszafizetésére. Ugyanakkor nemcsak a deviza-lakáshitelesek, hanem a forinthitelesek és a gépjárműhitelesek problémájára is megoldást kell találni. Egy autóhitel bedőlése a lakáshitelt is bedöntheti, hangsúlyozta Lénárd Mariann.

– A probléma túl nagy és szerteágazó ahhoz, hogy egységesen lehessen kezelni. Mi régóta azt az álláspontot képviseljük, hogy az adósnak a bankjával közösen kell megoldást találnia, egyezségre jutnia az adott szerződéssel kapcsolatban. Ebben a bankok kénytelenek partnerként együttműködni az adósokkal.

A BHKE főtitkára szerint ugyanis a bankoknak is teher a devizahitel. Keresik tehát a kiutat és szabadulnának devizahiteles portfóliójuktól annak érdekében, hogy újra „normálisan" működhessenek, azaz forinthiteleket helyezhessenek ki. Végül elmondta: az árfolyamgát és az Eszközkezelő jó konstrukciónak tűnik, de a BHKE-nek az a tapasztalata, hogy sokan, bár szeretnének, nem tudnak bejutni e programokba. A bankok sok esetben nem ajánlják fel az Eszközkezelőnek átvételre az adott ingatlant.

A friss adatokról a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től kértünk tájékoztatást (ez az az állami intézmény, amelyik meghatározott feltételekkel átveszi a bajba jutott ügyfél ingatlanát a banktól, így az adós bérlőként maradhat lakásában).

Ternyák Edit szóvivő tájékoztatása szerint a program 2012. január elsejei indulásától 2014. február 28-ig országosan 16645 ingatlanfelajánlást fogadott be a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Ezáltal mintegy 75 ezer személy lakhatása vált biztossá (a bekerülő családok 4-5 főből állnak). Ezek a családok már védettek, mivel az ügyintézés idejére a végrehajtási eljárást a bank leállítja.

A vonatkozó kormányrendelet alapján 2012 januárjától 2014 végéig összesen 25 ezer ingatlant vásárolhat meg a NET Zrt. a magyar állam nevében eljárva. A befogadott ingatlanok 25 százaléka társasházi lakás, 75 százaléka lakóház. A felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor közel 8 millió forint volt, az ebből számított diszkont vételár átlagosan 3 millió 400 ezer forintot tett ki. A felajánlott ingatlanok 7 százaléka Budapesten, 16 százaléka megyei jogú városban, 39 százaléka vidéki városban, 38 százaléka egyéb településen található.

A dunántúli megyékből továbbra is viszonylag kisszámú felajánlás érkezik. Zala megyéből az említett időszakban 253 darab felajánlás érkezett a társasághoz a hitelt nyújtó pénzügyi intézmények közreműködésével, ismertette a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

Mint megtudtuk, a NET-programra idén a tavalyihoz képest 4 milliárd forinttal nagyobb forrás áll rendelkezésre: a költségvetési törvény 37 milliárd forintot irányzott elő ingatlanvásárlásra. A szóvivő végül jelezte: a NET-programban felhasznált minden egyes költségvetési forint több mint két forint hitelintézeti követelés visszafizetése alól mentesíti a bajba jutott hiteladósokat.