Szabadságra is jár szabadság

 – A dolgozók január elseje után már nem a munkaviszony, hanem a munkában töltött idő alapján szereznek jogosultságot a szabadságra – szögezi le dr. Matus Péter, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatóhelyettese, hozzátéve: munkában töltött időnek minősül viszont a szabadság, a szülési szabadság, a gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és az évi maximum 30 nap keresőképtelenség.

– A hatályos szabályozással ellentétben viszont jövőre az egyéb fizetés nélküli szabadság idejére már nem jár szabadság. Változás, hogy, bár az alapszabadság továbbra is 20 nap, a jövőben az életkor előrehaladtával nem ez gyarapszik, hanem pótszabadságot kapnak a dolgozók. A kettő mértéke legalább ugyanannyi lesz jövőre is, mint jelenleg. A jogszabály eredeti változata ugyanis lehetővé tette volna, hogy kollektív szerződésben az életkor után járó pótszabadság szabályaitól akár a munkavállaló hátrányára is el lehessen térni, de egy törvénymódosítás kizárta ennek a lehetőségét.

Pótszabadságot viszont nemcsak életkorunkkal érdemelhetünk ki, gyermek születésekor ugyanis 5, ikrek esetén pedig 7 nap jár az apának. A 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülőknek egy gyermek után 2 munkanap, kettő után 4, kettőnél több gyermek után pedig 7 munkanap a pótszabadság, ez idén január 1-től mindkét szülőt külön-külön megilleti. A 18 év alatti fiatalok a 20 nap mellé még plusz ötöt kapnak, ahogy azok is, akiknél a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos egészségkárosodást állapított meg. (Idén ez csak a vak munkavállalóknak jár). A fogyatékos gyermeket nevelőknek pedig plusz 2 nap a pótszabadság fogyatékos gyermekenként.

– A dolgozó kérésének megfelelő időpontban az eddigi, az életkortól függően minimum 5, maximum 8 nappal szemben 2013-tól évente egységesen 7 nap szabadságot köteles kiadni a munkáltató, legfeljebb két részletben – mondja Matus Péter –, a fennmaradó résszel a munkáltató rendelkezik. Ezt úgy kell kiadnia, hogy tartama elérje az összefüggő 14 napot, ám az időpontot eztán a korábbi egy hónappal szemben elég 15 nappal korábban bejelentenie. Ám arra nincs már mód, hogy a munkavállaló különleges esetben évente 3 munkanapot aznapi bejelentéssel kivegyen, ilyenkor díjazás nélküli jogszerű távollétre van lehetősége. A szabadságot (a munkaviszony megszűnését kivéve) pénzben megváltani eztán sem lehet, sőt, e lehetőség megszűnik a gyermek ápolása/gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságra nézve is. – Főszabályként a szabadságot továbbra is az esedékesség évében kell kiadni.

Újdonság, hogy az október 1. után kezdődő munkaviszonyoknál erre a következő év március 31-ig van lehetőség. A munkáltató egyoldalú döntésével a napok negyedét kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén csak kollektív szerződésbe foglalt felhatalmazás mellett viheti át március 31-ig. Ugyanakkor, ha a felek megállapodnak, az alapszabadság és az évek után járó pótszabadság harmada a következő év végéig is kiadható.Az általánostól eltérő munkarendnél a szabadság kiadása a tényleges munkaidőbeosztáshoz igazodhat, azaz a dolgozónak csak a beosztás szerinti munkanapokra kell szabadságot kiadni, ezzel együtt megengedetté válik a szabadság óraszámban történő elszámolása és nyilvántartása.