Hiteles kérdések cégeknek

2007 óta egyre kevesebb cég hisz abban, hogy hitelkérelmét bármely hazai bank pozitívan bírálná el - derül ki a GfK Hungária hazai vállalkozások bankolási szokásait vizsgáló felméréséből. A vizsgálat a legalább 20 millió forint éves nettó árbevételű cégek pénzügyi szokásait, stratégiáit vizsgálva azt állapította meg, hogy míg 2007 utolsó negyedévében 7,5 százalékot tett ki azon vállalatvezetők aránya, akik úgy vélték, hogy cégük hitelkérelmét elutasítanák egy esetleges banki hitelbírálat során, hányaduk 2010-ben 17,1 százalékra, idén pedig 19 százalékra emelkedett.

- Továbbra is a bankhitel a legfőbb finanszírozási forma, de két év alatt 11 százalékponttal csökkent az ezt igénybe venni tervezők aránya, 2007-hez képest pedig több, mint 20 százalékos a visszaesés - fogalmazott Dunai Albert, a GfK Hungária pénzügykutatási szektorának vezetője.

Tovább csökkent ugyanakkor az állami vagy uniós források, pályázati pénzek szerepe is a vállalkozások finanszírozásában. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt, és immár a második legfontosabb forrásnak számít (főleg a kisebb cégek esetében) a tagi kölcsönök jelentősége. A fizetési határidők meghosszabbítása már egyre kevesebb cégnek jelent alternatívát, ezzel inkább a közepes méretű kkv-k próbálják javítani likviditásukat.

- A mikro- és induló vállalkozásoknál kevés az esély a banki finanszírozásra, hisz a pénzintézeteknél kockázatos ügyfélnek számítanak - mondja Nagy András, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője. - S a banki különadó szintén visszafogja a hitelezést. A pénzintézetek is próbálnak azonban olyan termékeket forgalmazni, amelyekben állami vagy uniós pénzek vannak, mint például a Széchenyi-kártya és a KA-VOSZ áthidaló kölcsöne.

Azon nagyobb cégeknél azonban, amelyek stabil, kiegyensúlyozott likviditással rendelkeznek, eddig sem volt gond a hitelhez jutás, az viszont látszik, hogy fejlesztéseiket nagyrészt uniós pályázatok révén valósítják meg, hangsúlyozza az ügyvezető.

- A mikrohitelek iránt óriási az érdeklődés, a beadott pályázatok száma a szokásos öt-hatszorosa. Ennek oka, hogy a normál mikrohitelt vissza nem térítendő támogatással kombinálták, amelynek felhasználása az uniós pályázatokéinál jóval rugalmasabb. S ez a 20-30 milliós nagyságrend az, amire a kisebb cégeknek szüksége van. A pénzt jellemzően telephelyvásárlásra, kisebb mértékben pedig gépi és informatikai beszerzésre költik.

Jó hír, hogy a kombinált mikrohitel hamarosan az 5000 fő alatti településeken működő cégek számára is elérhető lesz.

A hitelképes cégeket a bankok is jobban megbecsülik. Ezt bizonyítja, hogy akik bíznak a sikeres hitelkérelemben, elképzelhetőnek tartják, hogy árbevételük nagyobb hányadát kitevő hitelt kaphatnak. A 2010-es 40 százalékról 48 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább az éves nettó árbevételük 25 százalékáig terjedő kölcsön elnyerését is elképzelhetőnek tartják.