Hol tart a mezőgazdaság?

– Mennyi beruházásra számíthat az ágazat, a zalai baromfifeldolgozó egy a sok közül vagy ritka kivétel?

– A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban óriási tartalékok rejlenek, de ahhoz, hogy ezekkel élni tudjunk, sok feltételt kell teljesítenünk, többek között beruházásokat kell megvalósítani. A kormány által meghirdetett Darányi-programban 300 milliárd forint áll rendelkezésre az idei és a jövő évre, ennek jelentős része élelmiszeripari beruházást, kis- és középvállalkozások, mikrovállalkozások támogatását teszi lehetővé. Minderre szükség van ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság és a feldolgozó kapacitások is képesek legyenek a növekedésre. Már 2010-ben is nőtt a hazai mezőgazdasági termelés, 2011-ben pedig 29 százalékos volt az ágazat kibocsátásának bővülése. Az uniós csatlakozásunk óta tavaly értük el a legnagyobb exportot. Megkezdődött a keleti piacok visszahódítása, az Oroszországba irányuló exportunk tavaly 21 százalékkal nőtt. Ehhez az kellett, hogy további élelmiszeripari kapacitások lépjenek be.

– Régi gondja a mezőgazdaságnak a növénytermesztés és az állattenyésztés aránytalansága, az utóbbi kárára. A vidékstratégiában is szerepel ennek kiegyenlítése, hol tart ez a folyamat?

– A jelenlegi arány 40–60 százalék az állattenyésztés kárára. Ez azt jelenti, hogy a takarmányt, a növénytermesztés termékeit nem az állatállománnyal etetjük fel, hanem vagy ipari célra kerül vagy exportra. Hogy változtatni tudjunk ezen, az állattenyésztés számára is exportpiacok kellenek, aktív agrárdiplomáciát működtetünk ennek érdekében. Törökország, Algéria említhető az állattenyésztésünk jelentősebb piacai között, Oroszországban most a juh és kecske kivitel előtt nyílt meg a lehetőség. Két éve 36 üzemünk tudott kiszállítani, most pedig 130 körüli üzem exportálhat az orosz piacra. A magasan feldolgozott termékeink nagy része állati eredetű. A tárca is próbálja segíteni ezt a feladatot. Tavaly állattartó telepek korszerűsítésére hirdettünk pályázatokat, a tanya-programnak szintén vannak idekapcsolódó részei, illetve az édesvízi halászat fejlesztésére is pályázatot nyitottunk. A jövőben is folytatjuk az állattartás kiemelt támogatását. Ebbe a sorba illeszkedik most 65 ezer hektár állami termőföld hasznosítása is, amelyre állattartók pályázhatnak. Így segítjük elő, hogy a takarmányellátásuk biztosabb legyen. Közben valamennyi ágazat stratégiaalkotása zajlik. A sertésstratégia már elkészült, a kormány első olvasatban tárgyalta. Emellett a húsmarha ágazat, a kiskérődzők-, a juh-, a kecske-, a baromfistratégia is szolgálja, hogy csökkenjenek a termelés adminisztratív akadályai, és forrásokat rendeljünk a termeléshez. Most már kedvező jelek is tapasztalhatók, megszűnt az állatállomány fogyása, a szarvasmarhalétszám pedig már emelkedett is.

– Állítólag azért nincs még kamarai törvény, mert az agrár, valamint a kereskedelmi és iparkamara nem tudott megegyezni a tagság hovatartozásáról. Mi lesz a folytatás?

– Nem ez volt az ok, hanem az, hogy tavaly hihetetlen jogalkotási teher hárult az országgyűlésre. Reményeim szerint az első félévben az országgyűlés elé kerül a törvény. Nekünk erős kamarára van szükségünk, ahol az élelmiszerlánc valamennyi szereplője, a termelés, feldolgozás, kereskedelem egy erős szervezetbe tartozik – válaszolta kérdéseinkre Fazekas Sándor.



Kapcsolódó cikkünk: 
Baromfiüzem-avató - A termelők összefogásának eredményeként jött létre