A szakszervezetek működése volt a tét

Az elnök zalai látogatása alkalmával arra is választ adott: miért írta alá a megállapodást a kormánnyal az új Munka törvénykönyvéről, amiért aztán sokan árulónak bélyegezték.

Az MSZOSZ elnöke elsőként a bérek idei alakulásáról beszélt, hangsúlyozva: az adójóváírás megszüntetése és az eho megemelése következtében, ha a bruttó kereset változatlan marad, jelentős munkavállalói tömegek jóval kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért.

- Az új minimálbérre való átállás 18 százalékos bérköltségemelkedést jelent, miközben a dolgozó ugyanazt a gyalázatos 60 ezer 600 forintot viszi haza, ahogy a 14 százalékos emelés ellenére a garantált bérminimum nettója sem lesz több.

A kikényszerített bérköltségemelés ráadásul elbocsátásokat generálhat s a feketemegoldások táptalaja lehet. Mint az elnök hozzátette: több helyütt valószínűleg utólag kapják majd meg a dolgozók az emelést, ami azért gond, mert visszamenőleges béremeléssel nem lehet fizetni a piacon.


- Az igazi probléma azonban az, hogy miután a kompenzáció kérdése megoldódik, akkor kellene kezdeni a bértárgyalásokat, a cégek jelentős részénél azonban erre nem lesz lehetőség. Arról nem is beszélve, hogy a megemelt minimálbér bérfeszültséget generál, hiszen összenyomja a bérrendszert, mivel a többi dolgozó fizetését ilyen mértékben nem képesek emelni a cégek.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy januártól 20 helyett 31 százalékos adó terheli a béren kívüli juttatásokat, tehát a nettó érték megőrzése 11 százalékkal többe kerül a munkáltatóknak.

A július 1-gyel hatályba lépő új Munka törvénykönyvéről szólva Pataky Péter megjegyezte: az elfogadott a nyilvánosságra került első verziónál kedvezőbb a munkavállalókra és szakszervezetekre nézve, igaz, a jelenleg hatályosnál jóval rosszabb.

- A változtatást közösen értük el, a hónapokon át tartó szakszervezeti akciósorozattal, s az utolsó napokban zajló tárgyalásokkal. A politikai szándék ugyanis az volt, hogy ne legyünk. Ha nem vállaljuk föl a megállapodás aláírását, marad az eredeti szöveg, a kollektív érdekképviselet ügye pedig ellehetetlenül, ami a magyar szakszervezeti mozgalom halálát jelentette volna. A megállapodás azonban biztosítja a szakszervezetek minimális működési feltételeit.

Pataky Péter cáfolta, hogy minderre nem volt felhatalmazása, igaz, mint mondta, mivel az utolsó pillanatban voltunk, csak egy gyors, szűk körű egyeztetésre volt idő. Tehát nem az én egyszemélyes döntésem volt az aláírás .

Bár az első változat eltörölte volna a délutános pótlékot, a szakszervezetek közbenjárására végül azt fogadták el, hogy 18 órától reggel 6-ig 30 százalékos pótlékot fizetnek a munkáltatók. Ez a klasszikus 14-től 22 óráig tartó műszakokban nem okoz keresetcsökkenést, ám aki mondjuk 18 órakor fejezi be a délutános műszakját, kevesebbet visz majd haza, ha a munkaadó alapbéresítve vagy pótlékként nem fizeti ki számára a korábban járó összeget. Ez pedig sok százezer, például a kereskedelemben dolgozó munkavállalót rosszul érinthet. S nem lesz kötelező a megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknak sem plusz pótlékot adni. Jelentős eredmény viszont, hogy a túlóráért fizetni kell, szabadidővel megváltani csak akkor lehet, ha erről a munkaadó és a munkavállaló megállapodást köt.