Jöhet még ennél is rosszabb?

- Sajnos van okunk a pesszimizmusra - szögezi le Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A vállalkozások ugyanúgy el vannak adósodva mint a lakosság, nagy részük szintén svájci frankban és euróban. A bajba jutott lakáshitelesekhez hasonlóan tehát nekik is segítségre lenne szükségük, ám ezzel ez idáig senki nem foglalkozott. Holott, ha a a törlesztési nehézségek miatt bedől egy vállalkozás, az a munkanélkülivé váló alkalmazottak révén több családot is magával ránt. A belföldre termelő társaságok felvevőpiaca ráadásul belátható időn belül nagyságrendekkel biztosan nem nő. A megtorpanás érzékelhető az exportra dolgozó cégek esetében is, bízunk abban, hogy csak átmeneti jelenségről van szó - csillan némi optimizmus a kamarai elnök szavaiban.

Mazzag Ferenc a világban zajló ijesztő folyamatokra utalva hozzáteszi: ha újabb válság is fenyeget, az messze nem lesz olyan mély, mint 2008-2009-ben, igaz, nehezíti a helyzetet, hogy mára a vállalkozások nagy része minden tartalékot felélt.

A mostani világgazdasági helyzetben mindenhol rosz-szak a várakozások, hiszen a gyors árfolyammozgások miatt kiszámíthatatlan az emberek, önkormányzatok, államok helyzete.

- Senki nem tudja pontosan megmondani, a jövőben mire számíthatunk, hiszen megváltozott a világ, s a globalizáció révén felgyorsult az információáramlás - mondja Nagy András, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója. - Ma már percek alatt kapcsolatot tudunk teremteni a világ más részeivel, s látjuk, hogy a londoni zavargások is az interneten, az egyik közösségi portálon szerveződtek.

Nagy András szerint a válság hullámokban támad majd, azaz lesznek jobb és rosszabb periódusok, ám összességében felfelé indul el a gazdaság. A fellendülés azonban ágazatonként más és más.

- Mi egy pici pont vagyunk Európa és a világ térképén, tehát csak részben határozhatjuk meg, milyen legyen a magyar gazdaság. A fém-, gépipari és elektronikai cégek egy részének helyzetét, megrendelésállományát például a német piac kereslete dönti el, ami jelenleg kedvezőnek mondható. Vannak azonban területek, ahol kevésbé állunk jól - folytatja a közgazdász, aki szerint mára a magyarok is ráébredtek a helyi termékek jelentőségére, ez ugyanis független a globalizációtól, ezért kiszámíthatóbb. Ám, mivel a globalizációt kivédeni nem lehet, meg kell tanulnunk alkalmazkodni hozzá.

Amellett tehát, hogy mi, magyarok alapvetően pesszimisták vagyunk, okunk is van rá. Borúlátásunkról pedig immár papírunk is van. A GfK Roper Reports Worldwide a világ 25 országát vizsgálva megállapította: Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre. Hazánk lakosságának 42 százaléka ugyanis egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete kedvezőbb lesz egy év múlva, mint most. Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. Az ottani lakosok 36 százaléka nem hisz sorsa jobbra fordulásában. A két ország rossz hangulata azonban akkor érzékelhető igazán, ha hozzátesszük, hogy a velünk egy régióban lévő Csehországban 14, Lengyelországban 16 százalék a legpesszimistábbak aránya.

A 25 ország átlagát vizsgálva már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék nem bízik anyagi helyzete jobbra fordulásában.

- A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy jelenleg a többség kivár. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka gondolja úgy, hogy várni kell a költekezéssel, s a magyarok fele szerint is várakozásra megfelelő most az idő - fogalmaz Dörnyei Ottília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

A pesszimizmus okai közt egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma: legyen elegendő pénz a megfelelő élethez s a számlák kifizetéséhez; a gazdasági válság és a munkanélküliség; az infláció s a magas árak.

A pesszimizmus okai közt egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma: legyen elegendő pénz a megfelelő élethez s a számlák kifizetéséhez; a gazdasági válság és a munkanélküliség; az infláció s a magas árak.

A többség nem remél javulást

Tízből csupán egy magyar értékeli jónak saját és háztartása anyagi helyzetét, s csak 15 százalék remél javulást a következő egy évben, derül ki a CEORG kutatási együttműködés keretében, a visegrádi négyek országaiban készült friss TÁRKI-kutatásból. Mivel az ország gazdasági helyzetének megítélésében a magyarok véleménye korábban is nagyon negatív volt, a 2006 közepe és 2007 eleje közötti, statisztikailag is érzékelhető romlás óta honfitársak közt alig akad, aki pozitívan vélekedne ebben a kérdésben.