2011.06.01. 07:20
Lesz-e érdekegyeztetés? A munkaadói és munkavállalói oldal nem bízik már a folytatásban
Megszűnik a munkáltatók, munkavállalók és a kormány érdekeit figyelembe véve működő, háromoldalú Országos Érdekegyeztető Tanács. Új szervezet jön létre, jogosítványok nélkül.
Az érdekegyeztetés új fórumaként jövő évtől a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács kezdi meg a működést, ami azt jelenti, az érdekegyeztetés új színtere kiegészül többek között civilekkel, a történelmi egyház képviselőivel, kamarákkal is. Fontos változás, hogy a törvényben rögzített jogokkal működő OÉT-tel szemben az NGTT-nek kizárólag konzultációs joga lesz. Így jövőre a minimálbért is rendelet útján határozhatja meg a kormány. Mit gondolnak az új körülmények közé terelt érdekegyeztetésről, kérdeztük a munkavállalói és munkáltatói oldaltól, gazdasági szakemberektől.
Dr. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke: - Azzal, hogy az OÉT-et megszüntették, számunkra azt jelenti, hogy a kormány a jogalkotásról, jogszabály készítésről, illetve az ehhez kapcsolódó érdekek egyeztetéséről nem kíván tárgyalni a szakszervezetekkel, saját magát hatalmazza fel jogszabályban például arra, hogy megállapítsa majd a minimálbért. Ez azért furcsa, mert beleavatkozik a gazdasági szférába. A bérkérdések a gazdaság szereplőire tartoznak. Az pedig, hogy egy jogkör nélküli testületet hoznak létre, azt jelenti, hogy szociális ügyekben nem lesz érdemi párbeszéd. Megszűnik a makro szintű közjogi egyeztetés. Az ágazati szint megmarad, de az csak kétoldalú, a munkaadókat és a szakszervezeteket jelenti.
A szakszervezeti vezető szerint az OÉT megszüntetése átalakítja a szakszervezeti struktúrát is. Ebben a szférában ugyanis erős integrációs folyamatra lesz szükség a szélesebb körű érdekérvényesítéshez, azaz a sok kicsi helyett elképzelhető egy-két erős, országos szakszervezeti szövetség létrehozása. Arra a kérdésre, részt vesznek-e az érdekegyeztető fórumban, Sáling József így válaszolt: - Elmegyünk, mert egy fórum lesz, ahol hozzá lehet szólni a dolgokhoz, de érdemi egyeztetésre nem lesz lehetőségünk. Most leginkább úgy látom, hogy az utca lesz az a hely, ahol ki lehet kényszeríteni konkrét tárgyalásokat - válaszolta a KASZ elnöke.
Dr. Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke: - Megszűnt a gazdaság alapkérdéseiről folyó szociális párbeszéd. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a történelmi egyházak, civil szervezetek beleszóljanak abba, amit a gazdaság megtermel, és amiből fizetést állapítanak meg a dolgozóknak. Abba, hogyan történjen a jövedelmek újraelosztása. Ami nekünk különösen fájdalmas, az, hogy a munka világával kapcsolatos minden egyéb kérdésben megszűnik a döntési kompetenciánk. Nekünk munkaadóknak is probléma, hogy nem egyeztethetünk majd a munkáltatásra vonatkozó adók, járulékok ügyében vagy a Munka Törvénykönyvéről. Illetve, ha egyeztetés lesz, az olyan széles fórumon valósul meg, ahol egy csomó outsider, oda nem illő ember fog véleményt nyilvánítani. Olyanok, akik soha gazdasági egységet nem vezettek, vállalkozást nem láttak. Az új intézmény nem tudja helyettesíteni az OÉT-et - válaszolta a KISOSZ elnöke.
Dr. Polay József közgazdász, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az érdekegyeztetés átalakítására mint nyitott lehetőségre reagált: - Az eredményét tekintve lehet jó is, rossz is - mondta. - Pozitív dolognak tartom, hogy a létrehozandó új testület a korábbinál jóval szélesebb réteget fog össze, azaz többféle szervezet vehet részt majd a munkájában. Továbbá míg az OÉT-nek igazából csak gazdasági kérdésekben volt hatásköre, az új testületé szélesebb körű lehet. Így például hallathatja majd a hangját adózási-, költségvetési, politikai kérdésekben, tehát olyan dolgokban, amelyekbe nem szólhattak bele a gazdaság szereplői. Véleményem szerint ezért fajsúlyosabb véleményt jeleníthet meg. Ebből a szempontból jobb, mert a vélemények szélesebb körből való merítése a társadalmat ért hatások reálisabb elemzését teszi lehetővé. Azonban az a másik kérdés, hogy a kormány mennyiben fogja figyelembe venni a létesítendő új szervezet véleményét. Ha nem ezt teszi, csak egy dísz lesz, aminek nincs sok értelme.
Dr. Polay József közgazdász, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az érdekegyeztetés átalakítására mint nyitott lehetőségre reagált: - Az eredményét tekintve lehet jó is, rossz is - mondta. - Pozitív dolognak tartom, hogy a létrehozandó új testület a korábbinál jóval szélesebb réteget fog össze, azaz többféle szervezet vehet részt majd a munkájában. Továbbá míg az OÉT-nek igazából csak gazdasági kérdésekben volt hatásköre, az új testületé szélesebb körű lehet. Így például hallathatja majd a hangját adózási-, költségvetési, politikai kérdésekben, tehát olyan dolgokban, amelyekbe nem szólhattak bele a gazdaság szereplői. Véleményem szerint ezért fajsúlyosabb véleményt jeleníthet meg. Ebből a szempontból jobb, mert a vélemények szélesebb körből való merítése a társadalmat ért hatások reálisabb elemzését teszi lehetővé. Azonban az a másik kérdés, hogy a kormány mennyiben fogja figyelembe venni a létesítendő új szervezet véleményét. Ha nem ezt teszi, csak egy dísz lesz, aminek nincs sok értelme.
A régi helyett jövôre jön az új
Az Országos Érdekegyeztetô Tanács –amelynek három titkára pénteken kapta meg felmentését a Nemzetgazdasági Minisztériumtól – megszüntetése nem számított meglepetésnek. A miniszterelnök tavaly ôsszel kijelentette, hogy nem tekinti kôbe vésettnek az érdekegyeztetésnek a rendszerváltás óta mûködô formáját. Az új tanács, a 2012-tôl felálló NGTT javaslatokat, ajánlásokat megfogalmazhat, ám – mivel annak nem lesz tagja a kormány – semmi jelentôsége nem lesz.
