Tartalékból Mol-pakett

Az állam nem akarta, hogy egy stratégiai fontosságú vállalatban jelentős külföldi tulajdon legyen - világítja meg a vásárlás hátterét Árokszállási Zoltán, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, azonnal hozzátéve: ettől persze a benzin ára nem lesz olcsóbb. A közgazdász úgy véli, rövid távon a vásárlásnak valószínűleg nem lesz gazdasági haszna, ám hosszabb távon mindenképp jó lehet a magyar emberek számára, ha a stratégiai vállalatok hazai kézben vannak, ahogy sok európai ország esetében is látjuk ezt.

Az 1,88 milliárd eurós (több mint 500 milliárd forintos) vételárat a korábban felvett, s ez idáig a jegybanknál elhelyezett devizabetétből fizeti majd ki az állam, a tranzakció így nem lesz hatással sem az államadósság mértékére, sem a költségvetési hiány szintjére.

- Itt van az az összeg is, amit korábban az IMF-től lehívtunk, s ami eddig egyfajta biztonsági tartalékként szolgált - folytatja az elemző. - Ebből finanszírozták volna a lejáró devizaadósságot, amennyiben a piacon nagy bizonytalanság van, s Magyarország nem tud devizakötvényeket értékesíteni. Ám, mivel 2011-re a devizalejáratok finanszírozását már biztosította az állam, rövid távon ez a betét, amiből most a Mol-pakkot megvette, feleslegessé vált. Rövid távon.

Árokszállási Zoltán szerint ezen biztonsági háló felszámolásával nőtt Magyarország finanszírozási kockázata, így pedig még fontosabbá válik a költségvetési kiigazítás,  mivel, ha rosszra fordul a hangulat, még inkább meg kell győzni a piaci szereplőket arról, hogy vegyenek a magyar állam kötvényeiből, hiszen a jelentősen lecsökkent biztonsági tartalékkal csak rövid ideig tudná az állam a lejáró devizaadósságot finanszírozni.

A piacok, a forint és a magyar államkötvények nem reagálták le az üzletkötés hírét.

Az aktuális, aznapi piaci árhoz képest egyébként, teszi hozzá a makroelemző, kissé olcsóbban vásároltuk meg a Szurgutnyeftyegaztól a 21,2 százalékos részvénycsomagot, amiért az orosz társaság 2009 márciusában 1,4 milliárd eurót fizetett az osztrák OMV-nek. Parlamenti jóváhagyás esetén az adásvételt augusztus 31-ig kell lebonyolítani.

A MOL-csoport működése 40 országot érint, 32 ezer munkavállalója, 5 kőolaj-finomítója s több mint 1600 töltőállomása van, piaci kapitalizációja április végén meghaladta a 14 milliárd dollárt. Leányvállalata, az FGSZ révén működteti a hazai, 5800 kilométeres magasnyomású földgázvezeték rendszert. Jelenleg 7 országban folytat szénhidrogén kitermelést.