Gazdaság

2010.10.11. 05:39

Almapiac: gyenge a termés

Ellentmondásos év volt az idei a zalai almatermesztők számára, mert jég ugyan ezúttal nem verte el a termést, ám a folyamatos esőzés és a magas páratartalom miatt rengeteget kellett a gombás megbetegedések ellen küzdeni.

Gyuricza Ferenc

Így az idei termésátlag sem alakult jól, a tavalyi mennyiségnek körülbelül hatvan százalékát tudták-tudják betakarítani. Mindezt az Alsószenterzsébeten 13 hektárnyi területen gazdálkodó Mihályka Gyula mondta lapunknak. Az egyik legtapasztaltabb zalai gazdálkodó szerint végleges számot egyelőre még nem tudnak rendelkezésünkre bocsátani, de hektáronként körülbelül 30 tonnás átlagterméssel lehet számolni.

- A virágzás látszólag jónak ígérkezett, mégis sokkal kevesebb volt a gyümölcs, mint az elmúlt évben - magyarázta. - Ehhez hozzájárult még, hogy a csapadékos időjárás, a magas páratartalom miatt a 2009-es évihez képest a növényvédőszer-költségeink is megnövekedtek hatvan százalékkal, így az idei esztendő nem nagyon hoz nyereséget.


Mihályka Gyula hozzátette: a folyamatos esőzés nemcsak a védekezés költségeit növelte meg, de bizonyos almafajták esetében a felületen hajszálrepedést is okozott, ami a későbbi - tárolás során keletkező - rothadás előidézője lehet. Ez elsősorban az őszi érésű, magasabb cukortartalmú gyümölcs esetében fordulhat elő.

Az alma felvásárlói ára a tavalyinál alacsonyabb terméshozam miatt országszerte emelkedik - a hírek szerint akár a kétszeresét is fizethetik érte a kereskedők - , az Alsószenterzsébeten gazdálkodó családok azonban mégis kivárnak. Mihályka Gyula azt mondja: aki rendelkezik megfelelő tárolókapacitással, az ilyenkor csak az ipari almától szabadul meg, amit jelenleg kilónként körülbelül húsz forinttal drágábban, tehát 27 forint körüli áron vásárolnak fel. A zalai termelők a hazai feldolgozóipar beszűkülése után az ipari almát többnyire Ausztriába, a határhoz közeli Gleisdorfba szállítják, így tesznek az alsószenterzsébeti gazdálkodók is.

- Március-április-május környékén mintegy 25-30 százalékkal magasabb áron lehet az étkezési almát eladni - indokolja a visszatartást Mihályka Gyula. - Még akkor is jobban megéri nekünk ezt az utat járni, ha a hűtésnek és tárolásnak komoly energiaköltségei vannak. A termelők jelentős százalékának ugyanis egyáltalán nincs tárolókapacitása, így ők ősszel mindenképpen szabadulni akarnak az almájuktól, ezáltal lenyomják az árakat. Ősszel a kereskedők a minőséget nem fizetik meg, inkább befogadják a léalmával szinte egy szinten álló harmad- vagy negyedosztályú gyümölcsöt is, csakhogy olcsón tudják kínálni az árut. A tárolóval rendelkező termelők többsége ebben a megalázó küzdelemben nem szeretne részt venni, inkább a kivárás az üzletpolitikánk.


Négy család ültetvénye
● Az alsószenterzsébeti 34 hektáros almaültetvény négy családi gazdaság tulajdonát képezi
● A legnagyobb birtok – 13 hektár – Mihályka Gyuláé, a többi család hét-hét hektáron termel
● A legidősebb ültetvény húszesztendős, de akadnak mindössze egyéves telepítések is
● Az alsószenterzsébeti almáskertnek mintegy hatvan százaléka a termőterület, a többi csemetés
● Az idei termésátlag hektáronként 30 tonna körül alakul
● A községben két hűtőház található, ezek együttes kapacitása 700 tonnát tesz ki


Kapcsolódó cikkünk:
Ár helyett alamizsna - Meghúzták a vészharangot az almatermelők

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!