Előtörnek az agresszív özöngyomok

- Amíg a város központjában laktunk, nem volt lehetőségünk arra, hogy saját magunk termeljük meg a zöldséget - mondja a családfő, Vatali János. - Amint kiköltöztünk a falusias jellegű Lentiszombathelyre, a legfontosabb feladataim közé soroltam egy saját kiskert kialakítását.

- A feleségemmel kettesben művelgetjük a kertet, én csak a nehezebb fizikai munkát végzem, a permetezést, gépi kapálást, a többit ő vállalja - így Vatali János.

A férfi hozzáteszi, a konykakert fenntartásának több oka is van. Egyfelől nagyszerű hobbinak tartja a zöldségtermesztést, mellette a családi kasszára is jótékony hatással van, ha nem drága pénzért kell beszerezni a friss árut.

- Azt sem árt tudni, hogy az ember mennyire vegyszerezett zöldséget fogyaszt - folytatja. - Abban teljesen biztos lehetek, hogy amit az uzsonnához vagy vacsorához beviszek, az friss, s nem kemikáliával telenyomott vagy éppen a mélyfagyasztóból tegnap előszedett zöldség.

Vataliékhoz hasonlóan a saját kiskert művelését tartja fontosnak Németh István is, ám miután neki odahaza nincs túl nagy kertje, ezért a szőlőbirtokon alakított ki magának termőterületet. Eleinte főleg paradicsomot és paprikát termelt ott, később azonban átállt káposztára, karfiolra, cukkinire illetve burgonyára.

- Volt benne egy kis kényszerűség is, hiszen a friss zöldséget gyakran megdézsmálták - mondja. - Nagyon bosszantott a dolog, már azon voltam, hogy feladom az egészet, nem dolgozom azért, hogy másnak termeljek, de aztán ismerőseim ajánlották, hogy olyannal próbálkozzam, amit nem lehet azonnal fogyasztani, s ez bejött. Lekopogom, azóta semmit sem vittek el.

Körbenézünk a szőlőhegyen is, ahol Németh Istvánhoz hasonlóan szintén többen ültették be a lugossorok közét, ugyanakkor errefelé már sok az elhanyagolt terület. Ennek oka, hogy az idősebb tulajdonosok nem tudják gondozni a szőlőt, a fiatalok pedig vagy elköltöztek a térségből, vagy nem nagyon mutatnak hajlandóságot arra, hogy a hétvégéket fáradságos, nehéz fizikai munkával töltsék. A zártkerti ingatlanok folyamatos művelését a vonatkozó törvény nem teszi kötelezővé, ugyanakkor bizonyos feladatot mégis ró a gazdára.

- Ha valaki úgy dönt, hogy a szőlőjét nem műveli, azt a birtokot a kataszteri jegyzékben felhagyott területként tartjuk számon - mondja Simon Zoltán, a Kerka- és Mura menti Hegyközség elnöke. - Gondozni, növényvédőzni ezeket a területeket is kell, dzsindzsásítani nem szabad.

A külterületi mezőgazdasági területek esetében szigorúbb a szabályozás, a törvény ott művelési kötelezettséget ír elő, legfeljebb úgynevezett pihentetett területeket engedélyez, ami átmeneti, mindössze egy-két esztendőre szóló művelésből való kivonást tesz lehetővé, de a gyommentes állapotot ott is fenn kell tartani - válaszolja érdeklődésünkre Fentős János, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője. A gyakorlat persze mást mutat, itt is találunk parlagon hagyott területeket.

- Inkább a gyepterületek a műveletlenek, a szántóföldekre annyira nem jellemző - válaszolja kérdésünkre Laki József, a megyei agrárkamara tanácsadója. - Ez a magyar vállalkozók mellett köszönhető részben az itt gazdálkodó külföldieknek is, a földterületek jelentős részét ők művelik.

A külföldi állampolgárok termőföld vásárlását a vonatkozó törvények nem engedélyezik. Azt, hogy mégis van a kezükben jelentős nagyságú terület, a kilencvenes évek közepének egy rövid időszaka tette lehetővé. A földvásárlás egy része valóban gazdálkodás miatt történt. Laki József több olyan osztrák vállalkozóról tud, aki eladta 20-30 hektáros ausztriai birtokát, s annak árán hazánkban több száz hektáros területre tett szert, de van arra is példa, hogy spekulációs szándékkal történt a területek felvásárlása. A gondozatlan birtokok inkább ez utóbbiak közül kerülnek ki.

A külföldi állampolgárokra vonatkozó földvásárlási moratórium elvileg 2011. április 30-án lejár, ugyanakkor már az előző kormány kérte az Európai Uniótól annak három évvel való meghosszabbítását. A tavaszi választásokon nyertes Fidesz a választások előtti kommunikációjában szintén azt hangsúlyozta, hogy a tilalmat ki kell terjeszteni. Mindez azonban azt is jelentheti, hogy továbbra is maradnak műveletlen területek.

A felhagyott szántóföldeken rendkívül hamar megjelennek az özöngyomok, a táj leginkább ezek miatt tűnik elhanyagoltnak, gazdátlannak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával, Lelkes András természetvédelmi őrrel közösen járjuk be Lenti térségét, illetve a szlovén-magyar határ menti területeket. A vidéket talán legjobban ismerő szakember hamar olyan helyre irányít bennünket, ahol jól látható, miként próbálja a természet visszafoglalni az elhagyott szántóföldet.

- Ha korábban megbolygatott földterületet nem gondoznak, ott hamar elszaporodik a parlagfű, a szolidágó, a selyemkóró, a japán keserűfű vagy a nebántsvirág - ragad ki néhány példát. - Ez nemcsak gazdasági, de természetvédelmi szempontból sem kedvező. Ezek a gyomnövények ugyanis rendkívül agresszívek, szinte minden mást elnyomnak. Hasonló a helyzet a rétekkel és kaszálókkal. Megszűnt a legeltetés, a réteket elhanyagolták, s azok beerdősültek. Ez önmagában nem lenne nagy baj, ám sajnos itt sem az értékes fajok jelennek meg, hanem például az az akác, amely az özöngyomokhoz hasonlóan hatalmas területeken képes elszaporodni. A zalai rétek viszont sokkal jobb adottságokkal bírnak annál, mintsem akácosok váljanak belőlük. Nem véletlen, hogy a Kerka- és a Kebele patakok mentén számos olyan rét került be a Natura 2000-es területek közé, amelyek természetvédelmi és tájképi szempontok alapján országos, illetve nemzetközi jelentőségűek.

Támogatás a területért

Magyarország Európai Uniós tagállammá válása, azaz 2004 óta két egymástól független, de rendszerében mégis szorosan összetartozó forrásból részesülhetneka gazdák területalapú támogatásban. Uniós kasszából az úgynevezett egységes területalapú támogatást vehetik igénybe a gazdálkodók, ezt az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap finanszírozza, míg a kiegészítő nemzeti területalapú támogatás forrását közvetlenül a magyar költségvetés biztosítja.

Szerintem

Kevés dolog van, aminek a kipróbálásához ne éreznék valamiféle affinitást. A földdel való foglalatosság – be kell vallanom – nem tartozik ezek közé. Az ok rendkívül prózai, falun nőttem fel, így volt alkalmam látni, hogy mennyit kell szenvedni, nap mint nap gürcölni a megtermelt javakért. A gyermekkorban átélt élmények után azonban minden tiszteletem azoké, akik nem sajnálják a fáradságot, s képesek akár a nap 24 órájában talpon maradni azért, hogy időben betakaríthassák a termést. Azaz hogy nem is mindig tudják betakarítani, merthogy ott vannak azok a bizonyos tolvajok. Őket viszont megvetem, mert más verejtékes, egész éves munkájának a gyümölcsét képesek eltulajdonítani.