Bíznak a mangalicában

A tenyésztők igyekeznek túllépni az első évek nehézségein, s növelni szeretnék az állományokat. Az iklódbördöcei Tóth Károlyék negyedik éve kapcsolódtak be a mangalicatenyésztésbe.

- Több oka is volt a 2006-os döntésünknek. Korábban csak gabonatermesztéssel foglalkoztunk, a termény ára azonban nagyon bizonytalan. Ráadásul az 50 hektáros területünk nem túl nagy, önmagában hordoz jelentősebb mezőgazdasági perspektívát. Én 2005-ben végeztem agrármérnökként Keszthelyen, állattenyésztési szakágon. Egyébként is terveztünk állattartást. Egy volt egyetemi társam már korábban foglalkozott mangalicákkal, és 2007-ben tőle vettük az induláshoz szükséges tenyészállatokat, a 20 mangalicakocát - mondta a fiatal szakember a kezdetekről.

A családban szaktudásból nincs hiány, édesapja, idősebb Tóth Károly, aki korábban növénytermesztési ágazatvezető volt a szövetkezetben, a családi gazdaságban is a növénytermesztést viszi , fia pedig az állattenyésztés felelőse. Ez utóbbiról faggatva, a fiatal szakember elmondta, óvatosan fejlesztették a mangalicaállományukat. Ősszel, az ellések után 140-150 között mozgott a sertéseik száma, aztán kissé megcsappant, mivel a télen szép számmal vágtak belőle. Tavalyra érték el az első vágásérett súlyt. A mangalica jóval lassabban növekszik a hússertés fajtársainál. Hiszen ahol extenzív körülmények között tartják, mint Tóthéknál, ott a szabadban járkál, túr, a fajtájára jellemzően tevékenykedik a jószág. Mint a tenyésztő elmondta, volt, aki igazán nagyot, több mázsásat keresett, de nekik nem elsősorban a hizlalás a céljuk, hanem a malacnevelés. Jelenleg egy fél hektáros területen tartják a mangalicákat, villanypásztorral bekerítve, itatóval, önetetővel ellátva a területüket. Szeretnék törzsállománnyá fejleszteni a meglevő állatlétszámot, és bevezetni a házi feldolgozást. A feltételek egy része már teljesült, és a fiatalembert tavaly felvették a tenyésztők egyesületébe. A szakmai közösség révén jutottak a második tenyészkanhoz.

- A jelenlegi fél hektárosról idén mindenképpen új, nagyobb területre telepítjük az állatokat, amivel csökkenthetjük a tartás, az etetés költségeit. Jelenleg a kocákkal 2,5-3 kliogramm takarmányt meg kell etetni naponta. Ha növeljük a területet, ki lehet jönni egyedenként a napi fél, egy kiló abrakból is, a többit legelik, felkutatják, feltúrják a területen - mondta céljaikról.

A költségcsökkentés fontos, ugyanis e sertésfajta húskihozatali aránya szinte fordított arányú a hússertésekével, melyeknek 50-60 százaléka értékesíthető hús. Ezért a mangalica drágább is, ám mint gazdájuk megjegyezte, az áruházak polcain látott mangalicatermékek árait azért erősen túlzásnak tartja.

A minőségből, és az élelmiszerek esetében különösen fontos vásárlói bizalom erősítéséből kétségkívül előnyt kovácsolhatnak a hasonló kistermelők. A tenyésztők számára mindemellett nagyon fontos a támogatási lehetőség. Mint a tenyésztő elmondta, korábban hízók után lehetett ahhoz hozzájutni, az újabb célprogram viszont az őshonos állatok támogatását teszi lehetővé. Ez a fajta fenntartását szolgálja, de hogy mennyi lesz, egyelőre nem tudni.


A tenyésztők egyesülete szerint a magyar mangalicatermékek forgalma idén emelkedhet külföldön, a Japánba irányuló eladásoknak köszönhetően. Ott teljes mértékben magyar áruként jelenik meg, míg az Egyesült Államokban továbbra is egy spanyol cég közvetítésével adják el a mangalicasonkát.