Válságban a sertéságazat

Hasonlóan látja a helyzetet Vejer Béla, a Fűzvölgyi Agrár Zrt. ágazatvezetője is. A cég tevékenységi köre felöleli a teljes vertikumot, a malac-előállítástól a hízótermelésig, átlagosan évi 4200 állatot visznek zalaszentbalázsi telepükről a vágóhídra.

- Évek óta gondot okoz a labilis felvásárlási ár, amely rendszeresen jelentős ingadozást mutat. Most éppen annyira alacsony, hogy nem fedezi az előállítás költségeit sem - szögezte le. - Október elejéig még istenes volt, kilónként 330-350 forint között mozgott, kicsit meghaladva az önköltséget. Most viszont egy hónap alatt akkorát zuhant, hogy ráfizetéssel tudjuk csak értékesíteni az állatokat. Múlt héten 285 forintot kaptunk kilónként, miközben a ráfordítás 300 fölött van. Tragikus a helyzet, de tenni sokat nem tudunk. csak abban reménykedünk, hogy nem lesz még rosszabb.

Vejer Béla hozzátette: úgy látja, a feldolgozók diktálnak a piacon, s a termelőknek beleszólásuk sincs az árképzés mechanizmusába. Szerinte a gazdák kiszolgáltatottságának következménye a háztáji disznóólak kiürülése is.

- Ha nagyon keressük, a falusi portákon lehet még találni egy-két disznót. Többet nem nagyon, mert akik 5-6 darabbal foglalkoztak, mára nyugodt lelkiismerettel lemondtak a sertéstartásról - magyarázta. - Sajnos, ha így folytatódik, a nagyüzemek is hasonló sorsra juthatnak. Mi sem lennénk már talpon, ha csak egy lábon állnánk, s nem termelnénk meg magunknak a takarmányt.

A korpavári Kiss Lászlóék 1985 óta hizlalnak disznókat háztáji gazdaságukban. Tíz anya, 36 hízó és 35 malac alkotja az állományt. Mint a gazda mesélte, a rendszerváltás környékén még minden háznál röfögött az ólban sertés - ma már azonban egyedüliként foglalkoznak hizlalással Nagykanizsa falusias jellegű településrészében.

- Saját gépekkel dolgozunk, földjeink itt vannak a ház körül, s a malacok előállításáról is mi gondoskodunk - magyarázta felesége, Kiss Lászlóné. - Ha nem így lenne, már biztosan felhagytunk volna az egésszel, mert egyszerűen nem érné meg. Most már viszont nem hátrálhatunk, mert hová is mennénk dolgozni, túl az ötvenen? Akármi is lesz, csinálnunk kell...

TERMELŐI CSOPORTOK KELLENEK
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetsége elnöke úgy véli, hiába nőtt falun is a munkanélküliek száma, sokan inkább az alkoholba menekülnek ahelyett, hogy – például – sertéstenyésztésbe fognának. Szerinte a háztáji termelésnek akkor van létjogosultsága, ha a gazdák legalább 15 fős termelői csoportokba tömörülnek, mert úgy tudnak hatékonyan lobbizni a piacon – akár az árkérdésben is, és nem kényszerülnek arra, hogy kupeceknek kelljen eladniuk hízóikat, bagóért.