Japán energiafűz - Fényből és nedvességből

A falu melletti szántók közt megbúvó ültetvényen - mint Köcse Tibor polgármester büszkén megmutatta - néhol már az embermagasságot is meghaladja a japán energiafűz. Laikus és jólnevelt vendéggént méltatjuk a növény növekedési potenciáját, de házigazdánk siet közölni: ez még csak a siker első fele.

- Szakértők azt mondják, ritka, hogy az első évben ilyen szépen sikerüljön egy fűz-ültetvény, mely azonban a végső formáját nem érte még el - magyarázta a falu első embere. - Az egymástól nagyjából két méterre telepített sorokban a növény jó kétszer ekkora lesz, ha sikerül, s az ágak úgy összeborulnak majd, hogy alattuk gyomirtásra sem lesz szükség. A japán energiafűz árnyékában még a parlagfű sem rúghat labdába.


Köcse Tibor és a japán energiafűz. Egy év múlva a növény úgy elterebélyesedik, hogy semmilyen gyom nem él meg az árnyékában
Fotó: Pezzetta Umberto

Ez a fűz egyébként ránézésre erősen hasonlít arra, amit mifelénk eddig ezen a néven ismertünk, olyannyira, hogy még kosarat is lehet fonni belőle. (A polgármester egyébként ezt a régi szakmát - persze csak mellékmegoldásként - említi is, amikor a termény leendő felhasználásáról beszélünk.) Különlegességét a barna szénével vetekedő fűtőértéke adja: égetése két fázisú, előbb 400-450 Celsius fokon elizzik a fa, ennek során metán csapódik ki, mely gáz pedig 1400-1500 fokos hőt leadva semmisül meg. Nagy előnye még, hogy hamutartalma csupán 15 százalék - a többi hasznos anyag.

- Igen teherbíró is, erdei utakon a legnagyobb tócsákba japán fűzt fektetnek, melyen aztán vígan közlekedhetnek a legnehezebb faszállító autók is - tesz hozzá a polgármester még egy felhasználási lehetőséget, de érzékelteti: ez Nagypáliban legfeljebb végszükségben fordulhat elő, az energiafűzre itt (akár a belőle gyártott pellett formájában) kazánok várnak. - A pályázati támogatással megvalósított ültetvénnyel azt szeretnénk bemutatni, hogy a zalai talaj és klíma nem csak elméletben kiváló ennek a növénynek a termesztésére. Úgy gondoljuk, az energiafűz alternatívája lehet például a repcének, amit a tavalyi csúcsár miatt ebben a szezonben mindenki vetett, s ez a túlkínálat meg is hozta a piacon az egy évvel ezelőtti kereset 60-70 százalékát... A fűz telepítése és gondozása egyszerű, gép- és munkaigénye alacsony. Egy telepítéssel 15-20 évnyi betakarítást lehet megalapozni, a második évtől nincs gyomok elleni küzdelem, a lehulló levelek egyik évről a másikra elvégzik a talaj trágyázását.

Itt vetem közbe: ennyi előny mellett vajon hol a hátrány? Esetleg az energiafűz nem szipolyozza ki túlságosan a földet?

- Nem jobban, mint például a repce, ami után ugye nem is olyan régen még pihentetni kellett a szántót - folytatta Köcse Tibor. - A tápanyagpótlás mai módszereivel viszont erre már nincs szükség. Egyébként a fűzültetvény leegyszerűsítve a napenergia hasznosításaként fogható fel: a növény alapvetően fényből és nedvességből építi magát.

A munkához különleges gépekre sincs szükség: a tisztításra idén még használatos, hagyományos fűkaszák jövőre már pihenhetnek, a betakarításhoz a kombájnt, az elégetéshez az előkészítő aprítót pedig nálunk is gyártják.

- Ez a két hektárnyi fűz tíz átlagos családi ház fűtését tudná megoldani egy szezonban - mondta a polgármester az ültetvényen. Szerinte egyébként a dolog egyetlen hátránya az, hogy hazánkban nem terjedt még el, de a nagypáliak eltökéltek, hogy tegyenek ez ellen. - Rengetegen érdeklődek, s mi magunk is növelnénk a területet: az önkormányzatnak van erdeje, azt szomszédos szántókra cserélnénk, hogy oda is fűzt telepítsünk. Ez a jövő.