Gazdaság

2009.07.03. 06:14

A foglalkoztatás ösztönzéséért - Válság a feldolgozóiparban

Zalaegerszeg - A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Magyar Vállalkozásfejlesztési Konzorcium Hálózattal együttműködve hét régióban rendezett foglalkoztatás-ösztönző konferenciát az elmúlt hetekben, mellyel a válság okozta foglalkoztatási gondokat kívánja enyhíteni.

Varga Lívia

- Célunk, hogy a részt vevő munkaügyi, vállalkozásfejlesztési, területi és településfejlesztési, valamint érdekvédelmi szervezetek, kistérségi intézmények, civil szervezetek, kamarák és önkormányzatok képviselőinek műhelymunkája révén megoldási javaslatokat dolgozzunk ki a válság következtében krízishelyzetbe került vállalkozók s a munkahelyüket elvesztett, illetve ezzel veszélyeztetett dolgozók megsegítésére - tájékoztatott a szervező Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetőigazgató-helyettese, Dömökné Srágli Lívia a minap a megyeszékhelyen megtartott fórumon, hozzátéve: a rendezvényeken megfogalmazott javaslatokat eljuttatják a minisztériumhoz, ahol tanulmányban összegzik majd a tapasztalatokat.

- Jó válságkezelés esetén is csökkenhet a foglalkoztatottság, ami Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta egyébként is nagyon alacsony - kezdte Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. - A rendszerváltást követő években ugyanis meghatározó piacokat veszítettünk el Keleten és Közép-Európában, a privatizáció során pedig termelő alapok és vállalatok tűntek el, melynek eredményeképpen 20 százalékkal csökkent a GDP, 1,5 millió munkahely szűnt meg, s 1,3 millióval csökkent a foglalkoztatás.


Rengeteg regisztrált munkanélküli keresi fel napont a regionális munkaügyi központ zalaegerszegi kirendeltségét is
Fotó: Pezzetta Umberto

Összehasonlítva: a világválság hatására ipari termelésünk 4 hónap alatt 20 százalékkal, GDP-nk pedig egész évben mintegy 6 százalékkal csökken. A krízis elsősorban a feldolgozóipart, általában pedig az exportra termelő ágazatokat sújtotta, hiszen a legfontosabb nyugat-európai piacaink inogtak meg.

- Mivel meg akarják őrizni kapacitásaikat - folytatta a főigazgató -, a vállalkozások nem csökkentették olyan ütemben dolgozóik számát, ahogy a termelés csökkent. Ennek köszönhető tehát, hogy a nagymértékű termeléscsökkenés mellett a foglalkoztatás eddig 3, az egész év átlagában pedig 5 százalékkal esik majd.

A válsággal azonban a világ gazdasága is megváltozik, a termelésben átalakul a technológia, ami a foglalkoztatottak számának csökkenését hozza magával, s végképp befejeződik a betanított munkára épülő kelet-európai foglalkoztatás. Régiónkban a szekunder szektor foglalkoztatása a mostani negyven százalékról huszonöt alá süllyed. S bár a feldolgozóiparban lesznek új munkahelyek, a termelés helyett a szolgáltatásban, ami az autógyártásban például a javítást, tanácsadást jelenti.

Nem lesznek tömegfoglalkoztató vállalatok, az automatizálás hatására még több munkahely szűnik meg. A piacok újjáalakulnak, s félő, hogy ezeket más termelők gyorsabban foglalják el. Telephelyek szűnnek meg, a nemzetközi kooperáció gyengül, a belső fizetőképes kereslet hiánya miatt pedig a tercier szektor, azaz a szolgáltatás foglalkoztatóképessége is romlik, festi fel a nem túl rózsás jövőt Kiss Ambrus. A foglalkoztatottak számát érintő pozítiv irányú változás pedig a primer szektorban is - ami esetünkben a mezőgazdaságot jelenti - csak akkor lesz, ha az élőmunka-igényesebb állattenyésztés és a kertészeti tevékenység fellendül, és sikerül piacokat is találni.

- Ha új munkahelyek létesülnek, nő a fizetőképes kereslet, ami felpörgeti a tercier szektort. Erre két út van: a szekunder szektor élénkítése révén nagyobb jövedelem marad itt, vagy az államnak kell közbeavatkoznia, azaz pénztartalékokat képeznie az állami költségvetésben, még kemény feszültségek árán is, és időben jól ütemeznie a pénzügyi beavatkozásokat, gyorsan adni és tartalékolni - tette még hozzá a főigazgató.

VÁLSÁG A FELDOLGOZÓIPARBAN
Már a válság begyűrűzése előtt is csökkent a foglalkoztatottság a megyében. Megszűnt például a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Zalahús, a Zalabaromfi. A Zalabútor Zrt., a Goldsun Hűtőház, a Hunnia Húsipari Kft. és a Eybl Hungária Textilipari Kft. felszámolása pedig jelenleg is folyik. Több mint száz embert elbocsátottak a pölöskei szörpüzemből is, igaz, a cég nem szűnt meg, az üzemeltető megrendelés esetén továbbra is foglalkoztatja a korábbi dolgozók egy részét.
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!