2009.06.08. 02:28
Olcsón is versenyképesen
Nagykanizsa (kv) - A kisbirtokok és kispincészetek minapi országos borversenyén Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. ügyvezető igazgatója vezette a zsűrit. A határainkon túl is népszerű szakemberrel az ágazatot érintő kérdésekről váltottunk szót.
A nemzetközi borversenyeken is rendszeresen zsűriző Zilai Zoltán úgy véli, hogy a magyar borászat csúcstermékei elérték a nemzetközi színvonalat, a világ más csúcsboraival megállják a helyüket a versenyben. Ugyanakkor árnyaltabb a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy a hétköznapok borai milyenek.
- Ha bemegyünk egy kis borkimérésbe, vagy egy étterembe, s rendelünk egy pohárral a ház borából, vagy kérünk egy fröccsöt, akkor azt tapasztaljuk, hogy sokkal több tennivalónk van a borminőséget, illetve a vendéglátásban a borok megbecsültségét illetően - fogalmazott Zilai Zoltán. - Sok, a borhoz értő ember van a magyar borpiacon, de még mindig lehet javítani például azon, hogy a hétköznapokban is igényesség legyen a borfogyasztást tekintve.
- Milyen gondok jelentkeznek az egészen olcsó borok piacán?
- A magyar borok nem kellően versenyképesek az ár-minőség tekintetében a nagy bortermelő országok olcsó boraival szemben. A termelőknek arra kellene törekedni, hogy olcsóbb terméket korrekt minőségben állítsanak elő, ám sok esetben nemcsak rajtuk múlik a versenyképesség, hanem azon is: milyen támogatást kapnak. Egy olasz vagy francia, illetve a magyar borászok közötti verseny egyben a támogatások viadala is. Mert cseppet sem mindegy, hogy melyik termelő milyen állami vagy uniós támogatást kap a munkájához. Azt is érdemes firtatni, hogy melyikük milyen egyéb segítséget kap. Hányszor mennek hozzá ellenőrizni a hatóságok. Elképzelhető-e például Franciaországban, hogy ősszel, szüretidőben, a kalákában jókedvűen szőlőt szüretelő emberek között lecsap a munkaügyi felügyelőség, és kvázi szétzavarja a segíteni akaró embereket, mondván: mindenki lop-csal, s ezt büntetni kell. Ezek mind olyan dolgok, amik nem szolgálják az esélyegyenlőséget. S ezekről is kell beszélni akkor, ha a magyar borok versenyképességét vesszük górcső alá.
- Milyen intézkedésekre lenne szükség?
- Okos döntéseket kellene hozni, olyanokat, amelyek védik a magyar terméket, s tiszteletben tartják a kultúrát, a múltat és a hagyományt. Ezek mentén kellene jogszabályokat alkotni, s azokat betartatni. Nyilván tanulni is kell, figyelni a világban zajló folyamatokat, s mindenkinek szorgalmasan és egyre jobban dolgozni, mert igazából a munkával lehet sikert elérni.
- A tendenciákat tekintve manapság mi van divatban, a fehér vagy a vörösbor?
- Szerte a világban megfigyelhető, hogy a vörösbor sikere, ami az utóbbi évtizedeket jellemezte, egy kicsit megtorpant. Az elmúlt néhány évben a vörösbor-fogyasztás növekedése megállt, s úgy tűnik: a piac kezd egy kicsit a fehérbor felé fordulni. A borfogyasztás divatját illetően, tehát hogy a fehér vagy a vörös a kedveltebb, 17-20 éves ciklusok vannak. Ez olyan, mint a nőknél a divatban a hosszú vagy a rövid szoknya, csak a ciklusidő más. Manapság a fehérbor kezd erősödni, amit nekünk, magyaroknak azért érdemes figyelni, mert a mi ökológiai feltételeink a fehérbor készítéséhez kedvezőbbek. A körülményeink jobb versenyhelyzetet teremtenek számunkra a fehérborok között, a hatékonyság és az ár alakulásában is.