Jól tudták: a végén kell nyerni

Vasárnap Gelsén dőlt el az Andráshida számára az aranyérem sorsa, de itt már nem hibázott Dobos Sándor együttese és 7-1-re győzött. Ami ezután következett, az mondhatni, a megszokott koreográfia szerint zajlott: folyt a pezsgő és persze a győztesek hajnalban kerültek ágyba... Az Andráshida mélyről indult, hiszen az őszt csak a hetedik helyen zárta 22 ponttal, aztán tavasszal valósággal megtáltosodott az együttes. A hidaiak a bajnokság második felében 13 győzelmet és mindössze két döntetlent könyveltek el, tavasszal 41 pontot szereztek, s tulajdonképpen mindennek ez volt az alapja.

Dobos Sándornak, a bajnokcsapat edzőjének hétfő kora délután dukált még a Jó reggelt! köszöntés, hiszen alig pár perccel előtte ébredt.


- Hosszú volt az éjszaka, olyan, mint a tavaszi szezon, s legalább annyira eredményes is... - íme a bizonyíték: a szakvezető homorérzéke nem veszett el az ünneplésben. - Kijárt a fiúknak is a lazítás, ugyanis volt már, hogy 11 pont hátrányban voltunk az élen állóval szemben. Hogy mikor vált a mi szemszögünkből komollyá a verseny? Az ősszel sok volt a sérültünk, főleg, a zömében fiatal csapatunk azon tagjai, akik viszont már kellő rutinnal bírnak. A télen azt kívántam a tavaszra: ne szerencsénk legyen, hanem a balszerencse kerüljön el bennünket! Ahogy jöttek az eredmények, előbb a dobogóban reménykedtünk, aztán a tekinteteken már láttam, hogy éhes a társaság egy nagyobb sikerre is. Az érmeket ugyanis nem az elején, hanem az utolsó három-négy fordulóban szokták osztogatni. Ebben pedig már volt rutinunk, pontosabban olyan játékosaink, akik tudják, miként kell ilyen helyzetben nyerni.

Az utolsó pillanatig versenyben volt az aranyéremért a Technoroll-Teskánd együttese, amely viszont három fordulóval a zárás előtt kikapott otthonában a Pókaszepetktől. Ekkor fogyott el a pontelőnye a későbbi bajnokkal szemben. Itt vesztették el a bajnoki címet? A kérdést Kovács Imrének, a Teskánd trénerének tettük fel.

- Ha egy mérkőzésre akarnánk kihegyezni, akkor igen, mert ez a vereség döntőnek bizonyult, azonban ha egy folyamatot nézek, akkor a gyengébb hazai szereplésünk is legalább ennyit nyomott a latba - válaszolta Kovács Imre. - Nem számítva a zárófordulóban szerzett Csesztreg elleni sikerünket, az azt megelőző három hazai meccsünkön csak két döntetlenre futotta az együttes erejéből. Nagyon szerettük volna megnyerni a bajnokságot, s az is lehet, hogy fejben nem tudtuk elviselni ezt a terhet. Persze közrejátszott ebben az is, hogy éppen a hajrára, két erősségünk, Koczor és Németh is kidőlt a sorból. Összességében azt mondhatom, hogy ezt a bajnoki címet mégis mi vesztettük el, nem lebecsülve ezzel az Andráshida teljesítményét sem! Mert az a csapat, amelyik tavasszal ilyen szériát produkál, persze, hogy nem érdemtelenül végzett az élen.

A harmadik helyezés ki-ki mérkőzésen dőlt el és végül a Gránit Gyógyfürdő Zalakaros 2-0-as sikere a Zalaszentgróttal szemben bronzot ért a hazaiaknak. Megjegyzendő: mindkét csapat sokáig versenyt futott a bajnoki címért. Volt időszak, amikor hétről hétre, felváltva négy együttes váltotta egymást az élen.

A II. osztályban az Északi-csoportban éleződött ki a harc az utolsó pillanatig, amely a dobogós helyezésekről döntött, de ebben a hármas versenyfutásban végül a Gellénháza ért be elsőnek a Vonyarcvashegy és a Páterdomb előtt. A bajnokcsapat edzője, Bita Gyula viszont meglepő bejelentéssel élt tegnap...

- Számomra nem volt meglepetés ez a bajnoki cím, mert nagyon sokat tettünk érte - kezdte rövid értékelését a megyében jól ismert edző. - Egy szisztematikus munkát kezdtünk el, aminek szerintem a félénél járunk, de nem engedték, hogy befejezzük ezt. Én munka és felelősségmániás vagyok, és bajnoki címmel távozom a csapattól, ugyanis a munkát nem én irányítom a jövőben. Sokáig nem mi voltunk az élen, de hat fordulóval a zárás előtt azt mondtam a fiúknak: ha kihozzuk magunkból azt a munkát, amit elvégeztünk, akkor megnyerjük a bajnokságot. Meg is tettük.

A Déli-csoportban a Szepetnek együttese végzett az élen, amely - ha hinni lehet a statisztikáknak - az ősztől első alkalommal szerepelhet története során a megyei I. osztályban. Iványi Lajos edző bevallotta: félidőben még nem bízott a végső sikerben.

- A bajnokság második felére körvonalazódtak ki az erőviszonyok, és a riválisok közül is volt, aki meg-gyengült - mondta Iványi Lajos. -A tavaszi szezon közepén aztán már az aranyérem is kézzelfogható közelségbe került. S végül minek köszönhető? Számomra a válasz nem lehet más, mint a csapategység. Mindenki tette a dolgát, mindig akadt nyerő emberünk és nem csak egy vagy két játékostól várhattuk azt, hogy lökést ad majd csapatunknak. Most készülünk az első osztályba, ahol tudomásom szerint a Szepetnek még soha nem szerepelt.


ÍME A HÁROM GÓLKIRÁLY
Tegnapi számunkban az I. osztály góllövőlistájának dobogósainak nevét már közöltük, igaz még nem a hivatalos jegyzőkönyvek szerint. Ehhez képest a lényeg nem változott, hiszen az élen Tóth László (Andráshida) végzett 23 góllal, az MLSZ adatbázisa szerinti további dobogósok: 2. Tóth Dániel (Zalaszentgrót) 21, 3. Völgyi Márk (Lenti) és Bencze Péter (Egervár) 20-20. A II. osztály első három helyezettje. Északi-csoport: 1. Mátó János (Vonyarsvashegy) 31 gól, 2. Farkas Tamás (Páterdomb) 26, 3. Bartók József (Vasboldogasszony) 18. Déli-csoport: 1. Szûcs Gábor (Felsőrajk) 28 gól, 2. Adorján Ferenc (Letenye) 25, 3. Kulcsár József (Becsehely) 22.