Nagykanizsán három ország futballszakemberei találkoztak

A  házigazda magyar mellett a horvát és a szlovén szakemberek  küldöttsége  ismertette a sportág említett országokbeli utánpótlásának felépítését, illetve magát az edzőképzést.  A Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatói tisztségét 2007 óta betöltő Szalai László részletesen mutatta be a honi edzőképzés jellegét, a magyar labdarúgás utánpótlásának kiválasztási modelljét, kitérve arra is, hogy az évekkel korábban ismét életre hívott Bozsik-program után következik az időközben még hangsúlyosabbá tett az akadémiai képzés.

- A cél egyértelmű, olyan környező országokkal is szeretnénk együttműködni, ahol arányait tekintve a labdarúgásba  sok gyermek kerül és ebből a képzési rendszerből jön  ki, mint  futballista - vázolta a kezdeményezés alapját a magyar szakember. - Szükségesek az ilyen irányú tapasztalatok, ezzel is bővíthetjük szakmai ismereteinket, és az elkövetkezendőkben mind az ilyen fajta, mind az olyan jellegű közös munkának lehet jövője, mint például a közös utánpótlás tornák rendezése, lebonyolítása.

Szalai László  (a kép előterében) a magyar edzőképzés felelőse horvát és szlovén kollégákkal egyeztetett  Fotó: Szakony Attila

Mint a fentiekből is kiderülhetett, a magyar edzőképzésben egyértelmű a nyitás az utánpótlásban dolgozó szakemberek felé, akik egyben a sportág alapjának megteremtői is. Azt már a horvát részről a dél-zalai városba érkezett Sreten Cuk, a Horvát Labdarúgó-szövetség instruktora hangsúlyozta, hogy a fiataloknál nem szabad csak és kizárólag eredmény centrikusságban gondolkodni, sokkalta inkább olyan szakemberek kellenek a rendszerbe, akik keze alatt valóban a képzésen van a hangsúly.

A megbeszélésen külön hangsúlyosak voltak Branko Elsner szavai, ő a szlovénok futballszövetségének részéről mint az edzőképzés első embere volt jelen. Részletesen mutatta be labdarúgásuk működési környezetét, amely egy mindössze kétmillió lakosú országban is lehet eredményes.