Szívünk védelmében - Leginkább az életmódunkkal védhetjük

– Zalaegerszegen hagyományosan pénteken szoktunk megemlékezni róla, de itt a Zala Megyei Kórházban annyira összetorlódtak az események a szívsebészeti centrum és a kardiológia építése és más technikai okok következtében, hogy ez most elmarad. Majd jövőre bepótoljuk. A Magyar Kardiológus Társaság és a Magyar Nemszeti Szív Alapítvány azonban Budapesten a Városligetben nagyon gazdag programmal, országos hírű szereplőkkel várja az érdeklődőket vasárnap 10-22 óra között – mondja dr. Lupkovics Géza PhD, a kardiológia osztályvezető főorvosa. – A Szívünk Világnapja az egész világra kiterjedően alkalom arra, hogy foglalkozzunk azzal a problémával, hogy a fejlett országokban a szív eredetű halálozások a leggyakoribbak. Ebben a kérdésben az utóbbi években ugrásszerű javulás tapasztalható – itt Zalában is érzékeljük –, örömmel mondom.

Dr. Lupkovics Géza: – Érzékelhető a javulás, kevesebben halnak meg az 50 év körüli korosztályból, nő az átlagéletkor. Fotó: Matyovszky Márta

– Az egészségügyi ismeretterjesztés nagyon sokat változott mind gyakoriságát, mind szakszerűségét és közérthetőségét illetően, de vajon tükröződik-e ez az egészségi állapotunk javulásában is?

– Határozottan érzékelhető a javulás, kevesebben halnak meg az 50 év körüli korosztályból. Az átlagéletkor növekedése is ezt a tendenciát tükrözi. Egy területen nem tudtunk előbbre lépni: azon betegek vonatkozásában, akik a helyszínen meghalnak. Ez akkor fordul elő, ha a betegség első tünete az az infarktus, amibe bele is hal az illető. Ezzel kapcsolatban azt tanácsolom mindenkinek, aki olvassa e sorokat, hogy a mellkasi fájdalmakat nem lehet elég komolyan venni, nincs idő ilyenkor latolgatni, igyekezzünk orvoshoz fordulni. Nagyon jól szervezett az egészségügyi ellátás e vonatkozásban, ha nincs orvos, van sürgősségi ellátás. Mielőtt bárki felvetné, hogy nagyon hosszú ott a várakozás, hangsúlyozom, hogy az EKG minden esetben rögtön elkészül, és ha van eltérés, az illető máris a kardiológiára kerül. Infarktus-gyanúval nincs várakozás a sürgősségin.

– Mondhatjuk tehát, hogy mind tudatilag fejlődtünk, mind az egészségügy jól menedzseli szívünket?

– Több tényező van. A várható életkor szempontjából az egészségügy mintegy 30 százalékért felelős, 60-70 százalékban az életmód és a genetika játszik szerepet. A genetikát, és a nemünket nem tudjuk befolyásolni. A férfiakat egy korig jobban sújtja a szívinfarktus, mint a nőket. Az viszont, hogy a nőket 70-75 éves korban éri ez a fenyegetettség, azt jelenti, hogy nehezebben is kezelhető a korból fakadóan gyengébb állapot miatt. A férfiak infarktuskockázata 60 év körül jellemző. Vannak befolyásolható rizikófaktorok: a mozgásszegény életmód az. A heti 4-5 alkalommal gyakorolt, 30-40 percig tartó 120 (idősebbek) –150 (fiatalok) pulzust eredményező mozgás közömbösíti ezt a tényezőt. A másik rizikófaktor a magasvérnyomás betegség, amit lehet kezelni, jól működő orvos-beteg kapcsolatban jól irányítható gyógyszeresen. A harmadik a cukorbetegség, fontos, hogy a vércukorszint is jól legyen beállítva. Ne csak az éhgyomri, hanem az úgynevezett hemoglobin A1c is. Ha a koleszterinszint csökken, akkor jóval kevesebb az infarktus. A mediterrán diétával – hal, zöldség, olajos magvak, olívaolaj – ez is jól befolyásolható. Nagyon fontos a dohányzás – szerencsére jelentősen csökkent az utóbbi évek intézkedései nyomán –, ami szintén befolyásunk alatt áll.

– A koleszterincsökkentőkkel kapcsolatosan sok ellenvélemény lát napvilágot.

– A sztatinok, mint a legjobb koleszterincsökkentők biztosan megakadályozzák az ismétlődés kockázatát, azoknál, akiknek volt már kardiovaszkuláris eseménye – infarktus, agyi történés, értágítás, szívműtét –, akiknél pedig ilyen nem volt, azokra vonatkozóan feltételezhetjük a hasonlóan kedvező hatásukat.

– A mentális képességeket befolyásolhatják károsan?

– Ezeknek a kritikai teóriáknak a filozófiája az, hogy az agynak szüksége van a koleszterinre. A sztatinokkal azonban nem tudunk nulla szintű koleszterinszintet elérni, a normalizált szint mellett pedig megfelelő mennyiség áll az agyműködés rendelkezésére.

– A szociális helyzet, a kávé-tea, alkohol hogy befolyásolja a szív-ér betegségek kialakulását?

– A szegénység kedvezőtlenül hat az étkezési és életvezetési szokásokra, és gyakran társul erős dohányzással, tehát a rizikófaktort növeli. A kávé-tea átmenetileg megemelheti a szívfrekvenciát, nagyon sok, napi 4-6 adag ritmuszavart is okozhat, de komoly problémát egy szokványos fogyasztás nem okoz, az alkohol kis mértékben (férfiak esetén napi 2 dl, nők esetén 1 dl bor) szívtámogató, a nagyobb mérvű káros.

– Mit gondoljunk a Q10 vagy az ásványi anyagok használatáról?

– A Q10 szívelégtelenségben bír jelentőséggel, egészségeseknek pedig nem árt, mint ahogy az ásványi anyag készítmények sem.