Életmód

2013.02.22. 09:35

Gumimaciként tovább bírják

Sokan nem is tudják, de a túlzott szülői féltés akár testi deformitásokat, mozgásszervi problémákat is okozhat a kisgyerekeknél. Az óvodai gyógytestnevelő szerint: minél több mozgásformát próbál ki a gyerek, annál kisebb az esélye a gerincferdülés, az o-és x-láb vagy éppen a lúdtalp kialakulásának.

Sámel József

Az óvodai gyógytestnevelés manapság még nem igazán elterjedt, noha a hozzáértők véleménye és a különféle felmérések és szűrések is bizonyítják, hogy a testi deformitások, illetve mozgásszervi elváltozások már egészen kis korban kialakulhatnak. Horváthné Göndör Réka, a kanizsai Kossuth-óvoda óvónője egyike azon keveseknek, akik gyógytestnevelői végzettséggel is rendelkeznek, s munkájuk során alkalmazzák is a tanultakat.

A kicsik az úgynevezett gömbös bottal végeznek nyújtó és erősítő gyakorlatokat (Fotó: Szakony Attila)

- Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően volt lehetőségem továbbképezni magam - említette Horváthné Göndör Réka, aki hozzátette: olyasmit szeretett volna tanulni, ami az egészséggel, a mozgással kapcsolatos, s mindezek mellett még hasznos is. - Az óvodai gyógytestnevelés ilyen terület volt, ráadásul mint az később kiderült: Zala megye, azon belül Nagykanizsa fehér foltnak számított.

A Kossuth-óvodában hetente két alkalommal foglalkozik a gyerekekkel az óvónő, aki elárulta: alapvetően ugyanazokat az eszközöket és mozgásanyagot használják, mint a többi intézményben a testnevelés foglalkozásokon, ám a gyakorlatokat a gyerekek problémáira szabva végzik.

- A gyógytestnevelés nem összekeverendő a gyógytornával, utóbbi egészségügyi kompetencia, a gyógytestnevelés viszont pedagógiai fogalom - magyarázta Horváthné Göndör Réka. - A mozgásszervi elváltozások ugyanis nem csak a gyerekek életminőségére hatnak negatívan, de a közösségben elfoglalt helyük, szerepük is instabillá válhat emiatt, aminek már komoly lelki-pszichés következményei is lehetnek. Az a kisgyerek, aki tudatában van a testi hibáinak, szorongani fog, nem játszik vagy bizonyos tevékenységeket teljesen kiiktat az életéből, ami aztán kiközösítéshez vezethet. Nálam éppen ezért egyetlen olyan játék sincs, amiből kieshet a gyerek. Ha például fogócskáznak és valakit elkapnak, az nem kiesik, hanem egy külön feladat - ami általában tartásjavító gyakorlat - végrehajtása után visszaállhat a társai közé. Az is fontos, hogy a feladatokat játékos formában hajtsák végre a kicsik. Ha egyszerűen csak arra kérném őket, hogy ugrándozzanak, azt hamar megunnák, de ha azt mondom, hogy ők most gumimacik, akkor negyed óráig is képesek a szerepükből adódó mozgást produkálni.

(Fotó: Szakony Attila)

Horváthné Göndör Réka egyik kedvenc eszközét, az úgynevezett gömbös botot is bemutatta. Mint mondta: ezt az egyszerű eszközt remekül lehet alkalmazni a tartás javítására, a különféle nyújtó- és erősítő gyakorlatok során.

- Úgy gondolom, hogy a mozgásszervi elváltozásokat sokkal könnyebb megelőzni az óvodában, mint kezelni iskolás korban - jegyezte meg az óvónő, aki hozzátette: az intézmény orvosával közösen végzett szűrés riasztó képet mutat: a 36 nagycsoportos gyerekből például 32 lúdtalpas, s több gyereknél hanyag tartást, sőt egyeseknél gerincferdülést is diagnosztizáltak.  A gyógytestneveléssel viszont kezelni lehet ezeket a problémákat, arról nem is beszélve, hogy a célirányos izomfejlesztés, az állóképesség növelése, egyáltalán magának a mozgásnak a megszerettetése hosszútávon is a gyerekek javára válik.

Horváthné Göndör Réka nemrég egy kisebb munkacsoportot is alakított, ahol elméleti és gyakorlati ismereteket ad át más óvónőknek. Mint mondta: szeretné elérni, hogy idővel a város összes gyermekintézményében alkalmaznák a óvodai gyógytestnevelést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!