2010.05.31. 02:29
A szem azt mondja - A szivárványhártyánk térképként is működhet
A szem a lélek tükre, tekinteted mindent elárul - elcsépelt közhelyek, de van bennük igazság. Legalábbis ezt állítják az íriszdiagnosztika hívei és művelői. Szerintük örökletes betegségeinket, szervezetünk állapotát is jelzi a külvilág felé.
Az alternatív gyógymódok egyikeként számon tartott íriszdiagnosztika, vagy iridológia nem mai találmány. Már az ókori Kelet, Kína és Egyiptom bölcsei is úgy tudták, hogy a szemünk pupilláját körülvevő szövet, a szivárványhártya, vagy írisz alkalmas egyes betegségek megállapítására. A mai értelemben vett íriszdiagnosztika azonban csak kicsivel több mint százéves múltra tekint vissza, s - természetesen - egy magyar orvos, dr. Péczely Ignác nevéhez fűződik.
- Péczely 1881-ben publikálta Szemdiagnózis című könyvét, melyben lefektette a modern íriszdiagnosztika alapjait - tudtuk meg a nagykanizsai Solymosi Gulnár természetgyógyásztól, aki 20 éve települt át Kazahsztánból Magyarországra. - Kutatásainak elindítója egy véletlen megfigyelés volt. Tízévesen egy kerítésbe akadt baglyot akart kiszabadítani, de véletlenül eltörte a madár egyik lábát. Ekkor az állat íriszében Péczely szeme láttára megjelent egy fekete csík, ami a törés gyógyulásával eltűnt. Később, orvosként erre az emlékre alapozva kezdett kapcsolatot keresni a testi betegségek és az íriszen megjelenő elváltozások között. Kutatásai révén megalkotta az első írisztérképet, amely azóta is a rendszer alapja. Péczely elmélete szerint a szemben található idegrostok számtalan agysejttel és gerincvelői idegsejttel állnak szoros kapcsolatban. Így a szivárványhártyán számos, szerveinkre vonatkozó információ képeződik le. Arra a kérdésre azonban, pontosan hogyan is történik mindez, a tudomány még nem tudott választ adni.
De mit is vizsgálnak az íriszen? Solymosi Gulnár azt mondja: nincs két egyforma szivárványhártya, nem véletlen, hogy az ujjlenyomathoz hasonlóan immár komoly biztonsági rendszerek is használják személyazonosításra.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
- Péczely 1881-ben publikálta Szemdiagnózis című könyvét, melyben lefektette a modern íriszdiagnosztika alapjait - tudtuk meg a nagykanizsai Solymosi Gulnár természetgyógyásztól, aki 20 éve települt át Kazahsztánból Magyarországra. - Kutatásainak elindítója egy véletlen megfigyelés volt. Tízévesen egy kerítésbe akadt baglyot akart kiszabadítani, de véletlenül eltörte a madár egyik lábát. Ekkor az állat íriszében Péczely szeme láttára megjelent egy fekete csík, ami a törés gyógyulásával eltűnt. Később, orvosként erre az emlékre alapozva kezdett kapcsolatot keresni a testi betegségek és az íriszen megjelenő elváltozások között. Kutatásai révén megalkotta az első írisztérképet, amely azóta is a rendszer alapja. Péczely elmélete szerint a szemben található idegrostok számtalan agysejttel és gerincvelői idegsejttel állnak szoros kapcsolatban. Így a szivárványhártyán számos, szerveinkre vonatkozó információ képeződik le. Arra a kérdésre azonban, pontosan hogyan is történik mindez, a tudomány még nem tudott választ adni.
De mit is vizsgálnak az íriszen? Solymosi Gulnár azt mondja: nincs két egyforma szivárványhártya, nem véletlen, hogy az ujjlenyomathoz hasonlóan immár komoly biztonsági rendszerek is használják személyazonosításra.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
- Péczely 1881-ben publikálta Szemdiagnózis című könyvét, melyben lefektette a modern íriszdiagnosztika alapjait - tudtuk meg a nagykanizsai Solymosi Gulnár természetgyógyásztól, aki 20 éve települt át Kazahsztánból Magyarországra. - Kutatásainak elindítója egy véletlen megfigyelés volt. Tízévesen egy kerítésbe akadt baglyot akart kiszabadítani, de véletlenül eltörte a madár egyik lábát. Ekkor az állat íriszében Péczely szeme láttára megjelent egy fekete csík, ami a törés gyógyulásával eltűnt. Később, orvosként erre az emlékre alapozva kezdett kapcsolatot keresni a testi betegségek és az íriszen megjelenő elváltozások között. Kutatásai révén megalkotta az első írisztérképet, amely azóta is a rendszer alapja. Péczely elmélete szerint a szemben található idegrostok számtalan agysejttel és gerincvelői idegsejttel állnak szoros kapcsolatban. Így a szivárványhártyán számos, szerveinkre vonatkozó információ képeződik le. Arra a kérdésre azonban, pontosan hogyan is történik mindez, a tudomány még nem tudott választ adni.
De mit is vizsgálnak az íriszen? Solymosi Gulnár azt mondja: nincs két egyforma szivárványhártya, nem véletlen, hogy az ujjlenyomathoz hasonlóan immár komoly biztonsági rendszerek is használják személyazonosításra.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
De mit is vizsgálnak az íriszen? Solymosi Gulnár azt mondja: nincs két egyforma szivárványhártya, nem véletlen, hogy az ujjlenyomathoz hasonlóan immár komoly biztonsági rendszerek is használják személyazonosításra.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
De mit is vizsgálnak az íriszen? Solymosi Gulnár azt mondja: nincs két egyforma szivárványhártya, nem véletlen, hogy az ujjlenyomathoz hasonlóan immár komoly biztonsági rendszerek is használják személyazonosításra.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
- Az íriszen minden szervünknek megvan a maga helye - magyarázta. - Felső részén a fejhez köthető szervekkel, középen a gyomor-bélrendszerrel, alsó felében pedig a húgyúti, nemi szervekkel, végtagokkal kapcsolatban láthatunk információkat. A vizsgálat során a szivárványhártyát alkotó rostok vonulatát, vastagságukat, színüket, a kialakult pigmenteket, rajzolatokat figyeljük. Ezek sok mindenről árulkodhatnak. A pupilla körüli barnás-zöldes beszűrődés például gyomorsav-túltengésre utal, az íriszt körülvevő szemfehérje hajszáleressége pedig vérnyomás-ingadozásra. Azt viszont tudnunk kell: pontos diagnózis felállítására az íriszdiagnosztika nem képes, csupán iránymutatást ad szerveink működéséről.
