Cseszt-regélő, pásztorház és parasztporta – csak a kerékpárutak kerülik el a falut

- Most győztük le a hétvégi rangadón idegenben Lentit, a fiaink vezetik a megyei első osztályt. Utánunk öt városi csapat található a tabellán, s szerintem ez igen figyelemre méltó. Még azt is hozzáteszem, hogy itt nem idegenlégiósok fociznak, hanem az alig kilencszáz fős Csesztreg és a környező falvak srácai. Az utánpótlást is számítva, nyolc csapatunk van. A sportlétesítményeink egy része a Cseszt-regélő Sport és Szabadidő Parkban található  – mondja Magdolna.

A szabadidő park látványos terület. A két nagyméretű focipályán túl található itt egy műfüves pálya is, ezenkívül atlétika pálya, játszótér drótkötélpályával, mellettük áll az ifjúsági- és sportszálló, mögöttük húzódik a nyáron strandolásra is alkalmas horgásztó, annak szemközti partján két neolitikus történelmi kor béli ház áll, a szálló mögötti parkban két úgynevezett pannon apartman ház várja a vendégeket, s mindezt lezárandó magasodik az István-Gizella Torony,  ami kilátóként is szolgál.

- Összesen 46 vendéget tudunk ilyen ideális  környezetben elhelyezni. A kilátónk most nem működik, de már megpályáztuk a felújítását. Ezen kívül van panzió is a faluban és több falusi vendégház is várja az idelátogatókat  – sorolja a polgármester asszony a szálláslehetőségeket. Mindezekből kitűnik, Csesztregen szorosan összekapcsolódik a turizmus a sporttal, nem volt véletlen tehát, hogy a falvak idegenforgalmi lehetőségeit bemutató sorozatunk csesztregi részét a focicsapat múltjával kezdtük.

Kezdhettük volna azonban az iskolához kötődő történelmi ténnyel is, hiszen a falu az iskolázott emberek képzésében régen is elől járt. A XV-XVI. században több csesztregi diák neve is szerepelt a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben.  Már 1669-ben volt iskolája és tanítója a falunak. A XVIII. század végétől pedig a mezővárosban polgári olvasókör működött.  Most, a csesztregi Kerkai Jenő Általános Iskolába és a Tündérkert Óvodába, a környék közel húsz településéről járatják a gyermekeiket a szülők.

Csesztreg a honfoglalást követően az őrvidékhez tartozott, nevét 1257-ben említik először iraton. A hely fontosságát az adta, hogy a mocsaras Kerkán csak itt volt átkelési lehetőség. A falu urai ekkor a Bánffyak voltak, s Csesztreg gyorsan fejlődött, polgárosodott,  már 1469-ben mezővárosi rangot kapott, amit 1871-ig megőrzött.

A falu forgalmas utak találkozásában található ma is, vonzását viszont elsősorban az adja, hogy a szolgáltatások fejlettek. Ami fontos,  minden megtalálható, például orvos, fogorvos,  gyógyszertár,  élelmiszer üzletek, gazdabolt, étterem, fodrász, kozmetikus, vendéglő, bankfiók és bankautomata, internet szolgáltatás ingyen wifivel, stb.

- A civil szervezetekre nagyon büszkék vagyunk! A Csesztregi Falubarát Egyesület vezetője háziorvosunk, dr. Vencel István, ők szervezik a  hagyományőrző disznóölést, a „maskurázásos”  farsangot, a majálist, a nyárköszöntő kemenceünnepet, és a szüreti felvonulást – említi Magdolna, miközben leérünk a tóhoz, ahol két fiatalember pecázik éppen.

- Babosdöbrétéről jöttünk – mondják – lenne közelebb is tó, de ezt nagyon szeretjük. Két éve járunk ide, még soha sem csalódtunk. Nagyon szép, rendezett a környezet is.

-Az  iskolaszünet utolsó napja van ma, gondoltuk lejövünk a családdal – így Borsos László,  aki a fiával és unokáival tart éppen a tó felé.

Felkeressük a falu értékőrző nevezetességeit is. Ellátogatunk a kerkaújfalui községrészbe, itt született az iskola névadója, Kerkai Jenő jezsuita páter, akinek itt szobrot is állítottak. Ő alapította 1935-ben a katolikus paraszt fiatalok legényegyletét,  a KALOT–ot, (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) amelynek a taglétszáma elérte a félmilliót.  A múlt rendszerben Kerkai Jenőt meghurcolták, Rákosi ezt mondta róla: „Mindszenty kellemetlen, de Kerkai veszélyes”. 1949-ben tartóztatták le, a börtönből 10 év után félszemmel és beteg szívvel szabadult. Ezután vasmunkásként és kertészként dolgozott, majd a pannonhalmi szociális otthonban lett segédápoló.

A Kerka-patak fő ága a kerkaújfalui községrészen folyik át, Cseszteregen csak egy mellékága vezet keresztül, ennek partját szépen parkosították, több gyaloghidat is építettek fölé, s a patak széles medre igazán széppé teszi a települést. A régi főutcában áll az Árpád-kori műemlék templom, amelyet Szent Móricnak ajánlottak. A feljegyzésekből pontosan tudjuk gyönyörű belső festésének történetét.  1803-ban a Eszterházy család renováltatta az épületet,  s ekkor festette a freskóit az ismert, ifjabb Dorffmeister István. Falképeit egy évszázad múltán, 1904-ben a soproni Storno Ferenc újította meg, 1993-94-ben pedig Pintér Attila restaurálta a freskókat, melyek remek munkák, újra régi fényükben ejtik ámulatba a látogatókat.

Ebben az utcában áll a  legújabb helyi érték a 120 éves Parasztporta, amit négy térség – Hetés, Göcsej, Muraköz és Mura-vidék -  horvát-magyar, határon átnyúló, Őrállók öröksége program keretében, uniós finanszírozásban valósítottak meg. A harminc éve lakatlanul álló házat az utolsó pillanatban mentették meg. Kopecskó János helyi fotográfus örökítette meg, hogy milyen állapotban volt ez, a térség eredeti építési formáit magán hordozó épület, amit korhű bútorokkal rendeztek be. A templomot és a parasztportát is kérésre megtekinthetik a látogatók.

A községben azonban van még egy hasonló, de ennél régebbi látnivaló is, az egykori legelőre vezető út mellett fennmaradt eredeti boronaépület, a műemlék pásztorház. Ez a porta mindig megtekinthető, eredeti holmikkal berendezett szobái nyitva állnak a kíváncsi tekintetek előtt.

Csesztregen, a modern nagyüzemek előtt egy igazi ipari-mezőgazdasági emlék is található - egy körmös traktor. Ez még arra az időszakra emlékeztet, amikor Horváth József, a falu egykori tanácselnöke, azért küzdött, hogy ne szüntessék meg Csesztregen a gépállomást, maradjon a falunak legalább egy valamire való üzeme. Ennek az egykori harcnak is köszönhető, hogy most itt két modern, több mint 700 dolgozót foglalkoztató üzem, a Femat Hungária, és a Schunk Carbon Technology működik. Csesztregen nincs is munkanélküli, sőt ingyen adnak összközműves építési telket a letelepülni szándékozóknak, s a volt téeszirodából „Fecskeházat” terveznek kialakítani, hogy otthont adhassanak az ifjú párok számára.

- Mindezzel együtt azért gondjaink is vannak például az utakkal, a forgalommal, ami a turizmus további fellendítését szolgálhatná, szeretnénk, ha a kerékpárutak elérnének bennünket is. Csesztreg élhető település, a rendezett természeti és épített környezet, a lakosságszámot meghaladó munkahely, az alapvető lakossági szolgáltatások, a sport és szabadidős lehetőségek a vonzása a mi falunknak – mondja búcsúzóul Czupi Magdolna.