A járvány terjed, a spanyol uborkákon nincs jele a fertőzésnek

Tehetetlen Németország

Csütörtök délelőtti adatok szerint a Robert Koch országos járványügyi intézet csaknem 2400 fertőzött, illetve gyanús személyt regisztrált. Az áldozatok száma előző estéhez képest nem változott, a járvány eddig 16 halottat követelt, közülük 14 nő.
   
Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a betegek közül mintegy 500-an életveszélyes, vagy legalábbis válságos állapotban vannak. Az ő esetükben már fellépett az úgynevezett a hemolitikus urémiás szindróma (HUS), ami súlyos vérszegénységet, valamint veseelégtelenséget jelent.
  
 Közben a járvány újabb és újabb arcát mutatja. Az északi Schleswig-Holstein tartományban az orvosok közölték: egyre több az olyan beteg, akinek nincs hasmenése, ezzel szemben súlyos idegrendszeri problémákkal, a többi között beszédzavarral vagy epilepsziás rohamokkal küszködik.
  
 Több mint két héttel a hasmenésjárvány kitörése után a hatóságok egy tapodtat sem jutottak előre annak kiderítésében, hogy mi terjeszti a fertőzést okozó, különleges EHEC bélbaktériumot. A Robert Koch intézet szerint mindent elkövetnek a baktériumhordozó felkutatására, elhangzottak ugyanakkor már olyan kétkedő vélemények is, amelyek szerint az illetékesek képtelenek lesznek a fertőzés forrásának megállapítására.
   
Miután a Spanyolországból importált uborkát kizárták a vélt "vétkesek" sorából, változatlanul az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta áll a gyanú középpontjában. Erre vonatkozóan azonban a hatóságok semmilyen konkrét bizonyítékokkal nem rendelkeznek. Ezért a németországi parasztok szövetsége tiltakozásának adott hangot az általa megalapozatlannak tartott riogatások miatt, és a kormánytól - valamint az Európai Uniótól - ismételten kártérítést követelt. Csütörtöki értesülések szerint a fogyasztás drasztikus visszaesése miatt a parasztok napi vesztesége 4 millió eurót tesz ki.

Zapatero: Nincs jele a fertőzésnek a spanyol uborkákon

Nincs semmi jele a Németországban halálos hasmenésjárványt okozó E.coli baktériumnak a spanyol uborkákon az elvégzett tesztek eredménye szerint - közölte José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök csütörtökön.
   
"A spanyol élelmiszer-biztonsági ügynökség vizsgálatai tegnap világosan kimutatták, a legkisebb jel sem utal arra, hogy a súlyos fertőzést spanyol termékek okoznák" - mondta Zapatero a spanyol közszolgálati rádiónak adott interjúban.
   
Zapatero ezen kívül azt is jelezte, hogy országa kártérítést követel a mezőgazdaságát ért károk miatt, amelyeket az okozott, hogy sokáig a spanyol uborkákat tartották a halálos fertőzés forrásának. Spanyolország az "illetékes európai hatóságokhoz fog fordulni az okozott károk jóvátételéért" - fejtette ki. "A (Európai) Bizottságtól pedig egyértelműbb reakciót szerettem volna azzal kapcsolatban, hogy melyek az Európai Unióban a határokat illető játékszabályok" - tette hozzá a miniszterelnök arra reagálva, hogy a járvány miatt több európai ország beszüntette a spanyol zöldségek és gyümölcsök vásárlását.
   
"Most az a meglehetősen nagyratörő feladat áll előttünk, hogy minél gyorsabban visszaszerezzük a spanyol (mezőgazdasági) termékek jó hírnevét és eladhatóságát" - jelentette ki a kormányfő.


Nagy-Britanniában is észleltek fertőzéseket

Brit állampolgárok is megfertőződtek a Németországban kitört hasmenésjárvány kórokozójával - közölte csütörtökön a brit egészségvédelmi hatóság (HPA).
  
A bejelentés szerint a megbetegedések mindegyikét Angliában észlelték. Az esetek száma eddig hét, köztük hárman brit állampolgárok. A fertőzések "gyaníthatóan" a németországi járványhoz kapcsolódnak, és mindegyik brit beteg nemrégiben Németországban járt - áll a HPA csütörtöki közleményében.
   
A Nagy-Britanniában nyilvántartott másik négy fertőzött német állampolgár. Három beteg esetében kifejlődött a fertőzéssel járó úgynevezett haemolitikus urémiás tünetegyüttes (HUS), amely a vörös vértesteket elpusztító hatása miatt súlyos fokú vérszegénységet okoz, emellett maradandó vesekomplikációk és idegrendszeri problémák kockázatával is jár.
   
A HPA felszólította a Németországba - főleg az északi országrészbe - utazókat, hogy további értesítésig ne egyenek nyers paradicsomot, uborkát és leveles salátaféléket, köztük fejes salátát. A brit hatóság a csütörtöki felhívásban azt is nyomatékkal kérte, hogy akik Németországból térnek haza, és vérhasszerű tünetekkel járó fertőzést tapasztalnak, sürgősen forduljanak orvoshoz, és említsék meg, hogy Németországban jártak.

EHEC-előtörténet

Tanácstalanul állnak a németországi kutatók és orvosok a gyors ütemben terjedő hasmenésjárvánnyal szemben.

 Az E.coli különleges bélbaktérium kiváltotta fertőzés nem új keletű Németországban. A krónikák szerint először 1988-ban ütötte fel a fejét Bajorországban, ezt követően 1994-ben Észak-Rajna-Vesztfáliában, majd 1995-ben ismét Bajorországban és 1997-ban Alsó-Szászországban. A jelenlegi fertőzést okozó O104:H4 agresszív baktériumtörzs rendkívül ritkának számít, de egyszer már - 10 évvel ezelőtt - Kölnben egy ikerpáron azonosították.
   
Kezdetben a hatóságokat több bírálat érte amiatt, hogy nem veszik eléggé komolyan a problémát. Szakértők annak idején felrótták, hogy miközben az Egyesült Államokban és Japánban már több mint 10 éve veszélyes járványról beszéltek, a német illetékesek elbagatellizálták azt. Mintegy évtizede azonban beindultak a baktériummal, illetve a fertőzéssel kapcsolatos komoly kutatások Németországban is.
   
A kutatásokat a Robert Koch országos járványügyi intézet vezette, és a kilencvenes évek közepén már arra a megállapításra jutott, hogy bármikor kiújuló, országos járványveszélyről van szó. A kutatásokra azonban nem állt elegendő pénzügyi eszköz rendelkezésre.
   
A későbbiekben ezen a téren is változott a helyzet. 2001-ben Németországban kötelezővé tették az EHEC-megbetegedések bejelentését. 2006-ban a kormány 60 millió eurót bocsátott az állatokról emberekre átterjedő járványos megbetegedések - köztük az EHEC okozta fertőzés - tanulmányozására. Mindezt a 2007 és 2010 között időszakra 25 millió, a 2010 és 2013 közötti időszakra pedig további 28 millió euróval toldották meg.
   
A kutatások központja a münsteri egyetem, ahol a napokban egy gyorsteszten alapuló eljárást dolgoztak ki a fertőzés felismerésére. Sőt a bejelentés szerint az eljárás nem csupán a betegek, hanem a különböző zöldségfajták gyors tesztelését is lehetővé teszi. Azaz hasonlóan rövid idő alatt kimutatható, vajon az adott zöldség baktériumhordozó-e, vagy sem.
   
Az egyetemen külön foglalkoznak a fertőzés legsúlyosabb tüneteinek tekintett hemolitikus urémiás szindrómával (HUS), ami súlyos vérszegénységet, valamint veseelégtelenséget jelent. A münsteri kutatók szerte a világból 42 EHEC baktériumtörzset gyűjtöttek össze, és az egyetemen ezek vizsgálata folyik.
   
A járvány mindennek ellenére egyelőre feltartóztathatatlannak tűnik. A legfrissebb értesülések szerint több jel utal arra, hogy a fertőzés emberről emberre is terjed.