Hasznos kezdeményezés, de...

Alapvetően minden érintett hasznosnak és jónak tartja a Start közmunka-programot. Ugyanakkor vannak hibák, amelyeket mindenképpen orvosolni kellene. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy a kisebb településeken nem megoldott a programban részt vevők felügyelete, ezért az eredményesség is kétségessé válik.

Gyuricza Ferenc

 Csörnyeföldön három munkás dolgozik egy patak menti kis önkormányzati belterületen. Fákat vágnak ki, az elburjánzott növényektől tisztítják meg a vízfolyás környékét,  vad szeméttelepeket szüntetnek meg. Elvileg négyen kellene lenniük, ám egyiküket  - bár már két órája tart a munkaidő - aznap még nem is látták a többiek.

  - Ez az egyik legnagyobb probléma, nincs a rendszerben olyan személy, aki felügyelje a közmunkásokat - magyarázza Simon Zoltán, a település polgármestere.

- Korábban az Országos Foglalkoztatási Közalapítványon keresztül volt arra lehetőség, hogy felvegyünk olyan középfokú végzettségű személyt, akit ezzel a munkával meg lehetett bízni, s ezért arányos bért is kapott. A Start-programban erre nincs lehetőség, így vagy egy önkormányzati alkalmazottnak kellene ellátnia a közmunkások felügyeletét, amire nincs emberünk, vagy a polgármesterre, esetleg a képviselőtestület valamelyik tagjára hárul a feladat.

 

Csörnyeföldön utóbbi megoldást választották, Simon Zoltán maga ellenőrzi a közmunkásokat. Rendszeres napi teendője mellett azonban csak ritkán tud rájuk nézni. Ezt kihasználva vett ki egyikük önkényesen szabadnapot. A többiek némi gúnnyal megjegyzik: nem első alkalommal fordult elő.

 - Elvileg van arra lehetőség, hogy a renitenseket kizárjuk a programból, akkor nemcsak az ezért járó nettó 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bértől esik el, de a foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén járó 22.800 forintot sem kaphatja meg - tette hozzá Simon Zoltán. - Ehhez az eszközhöz azonban nincs sok értelme nyúlni, hiszen jövedelem hiányában ezek az emberek ugyanúgy az önkormányzathoz fognak fordulni, rendszeres szociális támogatást igényelve.

A polgármester hozzátette: hat fő dolgozik az önkormányzati területek ár- és belvízvédelmén, ez a program elvileg február elsején indult volna, a lehetőségről azonban csak február 3-án kaptak értesítést. Addigra a Start-programban ugyancsak részt vevő szervezetek - például a Zalaerdő Zrt. vagy a különböző vízügyi társulatok - elvitték a hadra fogható munkások javát.

Kiscsehiben például három regisztrált munkanélkülin kellett az erdészetnek és az önkormányza nak osztoznia - tudtuk meg Süle Béla polgármestertől, aki azt is hozzátette, ha egyikük időközben el tudna helyezkedni a munkaerőpiacon, vagy más ok miatt esne ki a rendszerből, a kötelező pótlása igen komoly nehézségeket jelentene, hiszen jelen pillanatban - szerencsére - nincs több munkanélküli a faluban. A Zalaerdő Zrt. amúgy a legnagyobb foglalkoztató a megyében, a közmunkaprogramok keretében idén 420 főt alkalmaznak, ehhez 482 millió forintos támogatást nyújt a Belügyminisztérium, amit az állami vállalat 29 millió forint saját forrással egészít ki - tudatta lapunkkal Kovács Ferenc vezérigazgató-helyettes.

 Csörnyeföldön március elsejétől egy mezőgazdasági projektet is elindítottak, fenyőcsemeték telepítésére kerestek embereket. Simon Zoltán azt mondja, erről a lehetőségről novemberben kaptak értesítést, vagyis arra már nem volt lehetőségük, hogy a rendelkezésre álló önkormányzati földterületeket megfelelően előkészítsék. A polgármester a márciusi kezdést is későinek tartja, mint mondja, a csemetéket április 15-ig el kell ültetni, különben ki fognak száradni.

 - Mindezektől eltekintve úgy gondolom, a Start-program végre egy hasznos kezdeményezés - sorolja Simon Zoltán. - Kapunk pénzt a foglalkoztatottak munkabérére és járulékaira, s a szükséges eszközöket is megvásárolhatjuk a támogatásból. A mezőgazdasági program pedig évek múlva szerény bevételt is hozhat, amit talán vissza tudunk majd forgatni.
 
A közmunkaprogramban részt vevők elsősorban a fizetésüket tartják kevésnek. Kállai András szerint a havi 47 ezer forint még kenyérre sem nagyon elegendő. Elmenne ő dolgozni, ha lenne hova, de olyan faluban, ahol a munkanélküliség harminc százalékos, sok lehetőség nincsen.

 Orsós István elsőként a számláit fizeti majd be a közfoglalkoztatási bérből, ami marad, abból a férfi szerint nehézkés lesz megélni.

Murarátkán Tóth József ennél jóval sarkosabban fogalmaz, mint mondja, lenézi az állam a Start programban foglalkoztatottakat, mert bár ők sem végeznek kevésbé hasznos és kemény munkát, mégis jóval kisebb összeget vehetnek kézhez, mint a rendes bért kapók. A fiatalembernek ráadásul szakképesítése is van - asztalos - mégsem tud elhelyezkedni. Társai a Müller logisztikai bázisának megnyitásában bíznak, a jelentkezésüket többen is elküldték, de addig is kell élni valamiből.

 Murarátkán 17 főt vettek fel a közmunkaprogramba, közülük tíz személyt az önkormányzat foglalkoztat. A falu polgármestere, Pál Józsefné szerint nagy segítség ez a településnek, hiszen sok az ellátandó feladat, a közterületek gondozása, a falukép tekintetében nem akarják alább adni az évek óta jól ismert magas színvonalat. A polgármester emellett azt is hozzáteszi, tudja jól, hogy a fizetés nincs arányban az elvégzett munkával, mégis úgy látja, szükséges a közmunkaprogramba bevonni az embereket, ezáltal ugyanis egyfajta rendszeresség alakul ki az életükben, ami egyik fontos feltétele a munkaerőpiacra való visszatalálásnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!