Orbán: a versenyképességi paktum iránya egybeesik a magyar gazdaságpolitikáéval

A versenyképesség-növelő paktumról péntekről szombatra virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. Orbán Viktor a budapesti sajtóértekezleten ezt egy izgalmasan ritka megbeszélésnek nevezte, amelynek történéseiről Herman Van Rompuy szombaton tájékoztatta őt a magyar fővárosban.
   
A kormányfő kifejtette: Európa, az európai vezetők eltökélt harcot folytatnak az államadósságok ellen, a kontinensen ugyanis minden gazdasági baj gyökere a felduzzadt államadósságban keresendő. Az eurózóna számára ez különösen nagy problémát jelent, nagyobbat, mint a zónán kívül lévő államoknak, mert akik tagjai az euróövezetnek, azok nemcsak segíteni, hanem bajba rántani is tudják egymást - mondta.
   
Orbán Viktor szerint a versenyképességi paktum illeszkedni akar az európai intézményi rendszer világába, az abban összefogott intézkedések iránya pedig egybeesik azzal az iránnyal, amelyet a magyar elnökség az egész EU számára képvisel, és "egybeesik azzal az iránnyal is, amelyet Magyarország mint nemzetállam követ (...) a magyar bel- és gazdaságpolitikában".
   
Az MTI-nek a paktumhoz való magyar csatlakozást érintő kérdésére példaként említette, hogy a Széll Kálmán-tervben foglalt lépések radikálisabbak annál, mint amit a stabilitási paktumban célul tűznek ki maguk elé az euróövezeti vezetők. "Egy pont van, ahol az irány sem stimmel, ahol mi más irányba haladunk, mint ami a paktumban van rögzítve, ez pedig az adó kérdése. Mi nem adóharmonizációban, nem adókoordinációban, hanem adóversenyben vagyunk érdekeltek. Ez az igazi kérdés" - mondta.
   
"Nekünk nemzeti alapon (...), a magyar nemzet érdekei alapján kell meghoznunk azt a döntést, hogy akarunk-e csatlakozni egy olyan szűkebb klubhoz, amely egyébként a magyar nemzetgazdasági stratégia egyik legfontosabb kérdésében, +a szíve közepe+ ügyében más irányba halad, mint amerre mi terveztük az utunkat" - közölte Orbán Viktor.
    
Hozzátette azt is, hogy a paktummal összefüggésben Magyarország konzultálni fog a közép-európai országokkal, nem elsősorban azért, mert Magyarország az EU soros elnöke, hanem mert a térségben szoros az együttműködés. Nem szeretné, ha Magyarország egy ilyen jellegű döntést közép-európai konzultáció nélkül hozna meg.
   
Emlékeztetett, hogy a magyar EU-elnökségnek is az egyik legfontosabb célkitűzése hat olyan törvénynek az elfogadása európai szinten, amely egyebek mellett a versenyképesség növelésére, az államadósság csökkentésére irányul. "Ebben a hat jogszabályban mindenki benne van, aki benne van az Európai Unióban, azok is, akik nem tagjai az eurózónának" - jegyezte meg.
    
A líbiai helyzetet érintő felvetésre válaszolva Orbán Viktor kiemelte: történelmi lehetőség kapujában áll Európa, és "semmi olyat nem szabad tenni, ami miatt ez a történelmi lehetőség kicsúszna a kezünk közül". Ezt a lehetőséget a kormányfő abban látja, hogy jó politikával hosszú távra megalapozható egy keresztény-muszlim, arab-európai együttműködés. Ha hibát követünk el, "akkor könnyen lehet, hogy évtizedekre elszáll a lehetősége annak, hogy az arab muszlim és az európai keresztény világ megtalálja az együttélés mindkét fél számára legtöbb előnyt jelentő módozatait" - hívta fel a figyelmet.
   
Bármilyen óvatlan katonai akció vagy a lehetőségének a felvetése is lerombolhatja ezt a történelmi esélyt - vélekedett, hozzátéve, hogy az arab világ jövőjéről az araboknak kell dönteniük.
   
Az Európai Parlamentnek (EP) a magyar médiatörvényt kifogásoló határozatát érintő felvetésre Orbán Viktor úgy reagált: "lezárt ügy és utánlövés".