Méhlegelő: élőhely hasznos rovaroknak

A napokban a megyében folyó, talajkímélő művelési mód eredményeit mutatta be helyszíni bejáráson a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete, valamint a Syngenta cég. A kísérletek, mint korábban beszámoltunk róla, a mezőgazdasági termelés és a környezetvédelem összehangolását hivatottak kidolgozni, népszerűsíteni.

A dióskáli Plótár István családi gazdaságának táblái mellett ezúttal a beporzó program indulását, és eddigi eredményét is bemutatták a szakemberek. Mint Pecze Rozália, a program szervezője elmondta, a beporzó program (Operatino Pollinator) tavaly indult, s 2013-ig folytatnak benn kísérleteket, az egyiket Dióskál határában.

 - Ez egy klasszikus méretű méhlegelő, ami 100 méter hosszú, és legalább 6 méter széles. Most tanuljuk, hogyan lehet egy ilyen sávot úgy kezelni, hogy a rajta levő virágok egész évben fennmaradjanak, és táplálékot biztosítsanak a beporzó rovaroknak, köztük a különféle poszméheknek - mutatta a szántóföldi tábla szélén, a pillangósokkal bevezett zöld sávban egy frissen befogott rovart Pecze Rozália.

A sáv felét hosszában felváltva kaszálják évente 3-4 alkalommal, folyamatos virágzásban tartva az elvetett fűkeveréket, amellyel oda vonzzák a nektárgyűjtő rovarokat.

- Megfigyeljük, hogy a mesterségesen létrehozott rovarlegelő szegélyben milyen ütemben, és milyen fajok telepednek meg. Tavaly, a vetés utáni pár hónapon belül már hét poszméh faj volt megfigyelhető, amiből kettő természetvédelmi oltalom alatt áll. Ez is, amit mindjárt elengedek, mert védett, 50 ezer forint eszmei értékű egy ilyen kis rovar - mutatta a gyűjtő üvegbe befogott példányt.

- Idén ősztől már terjeszteni is igyekszünk ezt a programot. Megegyeztünk több gazdálkodóval, hogy a mezőgazdasági területeik szegélyébe méhlegelőket létesítenek, hiszen az ide látogató rovarok jó szolgálatot tesznek a repce és a napraforgó beporzásával.

Felmerült a kérdés, hogy a háziméhek között gyakran jelentkező elhullások összefüggésbe hozhatók-e a mezőgazdasági kemizálással?

Pecze Rozália elmondta, vizsgálták a méhek táplálkozását, s véleményük szerint a méhpusztulásba legalábbis besegít, hogy egyoldalú és kevés a nektárt fogyasztó fajok táplálékforrása. Ez összefüggésbe hozható az EU támogatási rendszerével, amely arra ösztönzi a termelőt, hogy mindent szántson fel, vessen be.

- Szeretnénk elérni, hogy az unió a Közös Agrárpolitika reformja során, és a kormányzatok is támogassák a rovarlegelő szegélyek létesítését. A vidékfejlesztésre, amelynek része a környezetvédelem is, nagyobb összegek jutnak majd, és az lenne jó, ha abból a termelők részére is jutnának ilyen biodiverzitás-növelő programokra pénzek.

A szakember hozzátette, a rovarlegelő szegélynek talaj és vízvédelmi jelentősége is van, mivel meggátolja a talaj lemosódását. Elmondta, Angliában már három éve komoly segítséget kapnak a szegélyterületek alkalmazói. Ott már az élelmiszeripar egy része is támogatja e természetvédelmi tevékenységet, egy müzligyártó cég például felárral veszi át a gabonát attól a gazdától, aki a beporzó program alkalmazása révén szebbé, virágosabbá teszi a területét, és az ott élő állatfajok számát is óvja, gazdagítja.