2010.03.19. 17:43
Kern András: Beleszorultam a színházba, mint Micimackó a Nyuszi üregébe
A kortárs német rendező, író és zeneszerző Eberhard Streul A kellékes című monodrámája, Kern András parádés alakításával hatalmas közönségsikert aratott a nagykanizsai HSMK színháztermében.
A művet a szabadkai származású Ilan Eldad rendezte, míg a magyar fordításért a bámulatos nyelvi megoldásokat használó, Parti Nagy Lajos felelt, aki a Kossuth-díjas Kern Andrással közösen alkotta meg a darabot.
- Az előadás ma elmarad! Maguknak senki nem szólt? - érkezett amolyan tipikus "kernes" léptekkel a nézők elé egy szürke, kopott köpenyben a színházi kellékes, Bieder József (Kern András).
Azzal, hogy majdnem telt ház fogadja a nézőtéren, felborul a napi rendszer, a fények beállítása, a hangosítás azonnal dugába dől. A váratlan helyzettől kicsit zavarba jön, telefonálgatni kezd, s megpróbálja hazatessékelni a nézőket. Még a színpadról is lesétál, jegyeket ellenőriz. Ez a dolga. Meg úgy minden. Pedig ő kellékes, egy nímand, aki a tárgyakat rendezi, szerepeket ad nekik, olykor meghatározókat is.
-Kellék az egész világ, és kellék benne minden férfi és nő.
Eltűnődik, de hamar visszaevickél, s ismét belebámul a nézők arcába, akik továbbra is kitartóan figyelik a kínlódását.
Amint megbarátkozik a gondolattal, hogy ezek az emberek márpedig maradnak, mesélni kezd. A Kern-féle stand up comedy részeként megtudjuk, a kellékes egyáltalán nem alkoholista, hiszen már egy hete nem iszik. Kiderül, hogy a vén róka Bieder Joci mindent tud a színházról, hisz' egyszer régen színésznek készült. Nem lehetett belőle, mert a legrövidebb szövegeket is elfelejti, a memóriájával vannak gondok, azt mondták rá: memoleksziás.
- Beleszorultam a színházba, mint Micimackó a Nyuszi üregébe - folytatja.
De segédszínészként a nagyságok mellett elsikkadt a tehetsége, pedig azok is emberek voltak. Egyik-másik pedig úgy beszélt, mintha csak forró túrógombócot tartogatott volna a szájában. A kardot mindig diadalittasan húzták ki a tokból, de ez visszafelé már csak nagy üggyel-bajjal sikerült. A fegyver sokszor kicsorbult, de hát ott volt Joci, hogy megélesítse. Amíg a gyomorkeserű az öltözőkben könnyedén legurult a színészek torkán, addig a kellékes gondoskodott a hiteles pótlásról. A kólát nagy tepsibe öntötte, egy nap alatt eltűntek belőle a buborékok, s az ihatatlan folyadék került vissza a zöld üvegbe. Hasonlóan furfangosan készült a málnaszörből, némi citrompótlóval rendkívül mutatós, ám szintén borzalmasan rossz ízű vörösbor. A legjobban formálható kellék akkor is a banán, ugyanis túlságosan nem maszatol, s lehet belőle jégkrémet, sőt egy kis leleménnyel akár még helyre steak-et is készíteni.
Ha kellett, Kern András balett-táncossá alakult, vagyis megoldott mindent, s ha csak egy estére is, de a nímand kellékesből egy rivaldafényben tündöklő sztárt faragott.