A zalai születésű Andor László az új Európai Bizottságban (frissítve)

Magyar pártok reagálása

A Fidesz európai néppárti képviselői támogatták az Európai Bizottság testületének EP-jóváhagyását - közölte a magyar néppárti EP-delegáció. A nyilatkozat szerint az Európai Parlament döntésével, valamint a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi hatályba lépésével az Európai Unió "új, aktív és dinamikus korszakába léphet".
   
Az intézményi viták lezárultak, Európa így minden erejével az európai polgárok valós problémáira kell, hogy koncentráljon. Vissza kell nyerni a polgárok bizalmát az európai szolidaritás erősítésével - olvasható a nyilatkozatban. A fideszes EP-képviselők szerint a bizottság legfontosabb feladata a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a kis- és közepes vállalkozások hatékony támogatása kell, hogy legyen.
   
A nyilatkozatban üdvözölték azt a tényt, hogy a második Barroso-bizottság 27 tagja közül 13 európai jobbközép pártok delegáltja.
   
"Tekintettel a jobbközép pártok vezető európai szerepére, a tavaszi országgyűlési választások után várhatóan felálló Fidesz-kormány révén különös lehetőség nyílik Magyarország számára uniós kapcsolatrendszerének erősítésében és a nemzeti érdekeinek eddiginél hatékonyabb védelmében" - áll a nyilatkozatban.
   
Korábban a magyar szocialista EP-képviselők csoportja is közölte, hogy támogatni fogja szavazatával az Európai Bizottságot. A voksolás után vezetőjük, Tabajdi Csaba külön nyilatkozatban üdvözölte Barroso döntését, hogy a válság idején kiemelten fontos foglalkoztatásügyi és befogadásért felelős portfóliót a magyar jelöltnek adta.
   
"A magyar szocialisták készen állnak a teljes körű együttműködésre Andor Lászlóval a következő öt évben. Közös célunk, hogy minél több munkahely létrehozását és megőrzését segítsük elő Európa-szerte és Magyarországon is" - hangsúlyozta.
   
Bokros Lajos (MDF) a voksolás után elmondta, hogy a szavazáson - frakciójával, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoporttal együtt tartózkodott, mert nem értettek egyet azzal, hogy az EP csak egyben szavazhat a bizottságról, illetve nem tartották optimálisnak a portfóliók elosztását. Úgy vélte, a testületen belül "nem egyenlő a biztosok színvonala".
   
Balczó Zoltán (Jobbik) a vitában megerősítette: nem szavazzák meg a bizottságot, mert meglátásuk szerint nem jó a biztosok delegálásának egész rendszere, vagyis az, hogy a kormányok nem feladatra jelölnek biztosokat.


Korábban:
Bajnai Gordon telefonon gratulált az új magyar uniós biztosnak

Bajnai Gordon miniszterelnök telefonon gratulált Andor László új magyar európai uniós biztosnak, miután az Európai Parlament kedden megszavazta az új összetételű Európai Bizottságot.

A kormányszóvivői iroda közleménye szerint Andor László kiemelt fontosságú, a gazdasági válság leküzdése szempontjából meghatározó jelentőségű tárcát vezethet a foglalkoztatási, szociális ügyi és esélyegyenlőségi biztosként.
   
A bizottság a következő öt évben kiemelt figyelmet kíván fordítani a munkanélküliség és a szociális gondok kezelésére, amely meghatározó szerephez jut majd a Lisszaboni Stratégiát felváltó EU 2020 stratégiában is - fejtették ki.
   
Bajnai Gordont idézve a közleményben hangsúlyozták: "a magyar biztos történelmi feladat előtt áll", felkészültségét, szaktudását pedig európai parlamenti meghallgatásán is bizonyította.
   
A kormányfő azt kérte Andor Lászlótól, munkájával járuljon hozzá ahhoz, hogy a munkahelyek száma minél hamarabb gyarapodjon az Európai Unióban. Bajnai Gordon arra is megkérte az új magyar biztost, hogy szenteljen kiemelt figyelmet a szociális biztonság és az esélyegyenlőség megerősítésére, mert erre a válság negatív hatásai miatt különösen nagy szükség van.



Megszavazta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) az új összetételű Európai Bizottságot

Az új Európai Bizottságban - miként az előzőben is - minden EU-tagországot egy személy képvisel. A testület elnöke továbbra is José Manuel Barroso, jobbközép irányzatú portugál politikus. A biztosi testület magyar tagja Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek tárcájának irányítója. A bizottság mandátuma nem mostantól, hanem az előző bizottság mandátumának lejártától számítva öt évre, vagyis 2014. október végéig szól.

   
A 736 tagú EP-ben 488-an szavaztak igennel, 137-en nemmel, 72-en pedig tartózkodtak. Az előző összetételű Barroso-bizottságot 2004 novemberében 449 igen, 149 nem szavazattal, 82 tartózkodás mellett választották meg. A képviselők csak a testület egészéről szavazhatnak - az egyes biztosjelöltekről nem -, és az elfogadáshoz egyszerű többségre van szükség.
   
Igennel szavaztak a legnagyobb politikai pártcsaládok: a jobbközép néppártiak, a szocialisták és szociáldemokraták, valamint a liberálisok. A néppártból kivált konzervatívok tartózkodtak. A testület ellen szavaztak - teljesen eltérő okokból - a radikális euroszkeptikusok és a több európai szolidaritást szorgalmazó zöldpártiak, miként a szocialistáknál balosabb frakció tagjai is.
   
Ahhoz, hogy az új Európai Bizottság hivatalba léphessen, a szabályok megkövetelik még azt, hogy a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács minősített többséggel megerősítse a biztosi testületet. Ezzel kapcsolatban azonban semmilyen kétely nem merült fel, és korábban a tanács döntött úgy, hogy ismét Barroso legyen a bizottsági elnök. A tanácsi megerősítés külön találkozó nélkül, úgynevezett írásbeli eljárással még a nap folyamán megtörténhet, így az új biztosok szerdán elfoglalhatják hivatalukat.
   
Az írásbeli eljárás azt jelenti, hogy amennyiben a kormányoknak megerősítés végett megküldött irattal szemben pontosan meghatározott időpontig egyetlen kormány sem emel kifogást, a dokumentumot hivatalosan megerősítettnek tekintik.
   
A bizottságról történt szavazás előtt a parlament állásfoglalást fogadott el az EP és az Európai Bizottság viszonyát szabályozó intézményközi keretmegállapodásról.

Andor László 1966-ban született Zalaegerszegen. Közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens.
Okleveles közgazdászként 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az egyesült államokbeli George Washington University-n folytatott tanulmányait követően a British Council ösztöndíjasként 1993-ban az angliai University of Manchesteren szerzett mesterfokozatot  fejlődés-gazdaságtanból.
Pályáját a Szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének tudományos munkatársaként kezdte. Ezután a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Társadalomelméleti Kollégiumának igazgatója és a Magyar Közgazdasági Társaság Ifjúsági Bizottságának elnökségi tagja volt. 
1997 és 1998 között az amerikai Rutgers University vendégtanára, ahol Magyarország és az Európai Közösségek közötti kapcsolatokat, illetve a magyar és közép-kelet-európai átalakulási folyamatokat oktatja. 
1998 és 1999 között az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának szakértője.
1999 és 2001 között a Világbank tanácsadója a Structural Adjustment Participatory Review Initiative kutatásban. 
2003-tól 2005-ig a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadója, 2004 és 2005 között a Kopint-Datorg Rt. igazgatósági tagja. Az MSZP delegáltjaként 2002 és 2005 között a Fővárosi Közgyűlés európai integrációs és külügyi bizottságának tagja. 
2005-től a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja, a testületben Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot képviseli.
Szakmai pályafutása során több ösztöndíjat nyert, illetve számos nemzetközi kutatásban vett részt. Több könyve jelent meg gazdasági és pénzügyi témában - az egyik éppen Magyarország uniós integrációs folyamatáról -, s 1993 óta az Eszmélet című társadalomkritikai és kulturális folyóirat főszerkesztője. 
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) közgazdasági tagozatának vezetőségi tagja, 2005 óta tiszteletbeli társelnöke, a József Attila Alapítvány elnökségi tagja.  
Angolul és oroszul folyékonyan beszél.
Feleségével és két gyermekükkel Londonban él.