Létezik romabűnözés Magyarországon

A roma lakosság várható élettartama nyolc évvel kevesebb az országos átlagénál, a nagyrészt segélyen élő, nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas cigányok egy főre jutó jövedelme 34 ezer forint. Negyven százalékuk nem fejezte be az általános iskolát, kevesebb mint egyötödük rendelkezik szakmával, az érettségi megszerzéséig öt százalék jut el, a diplomások aránya pedig mindössze egy százalék.

A cigányság felemelkedéséért a többségi társadalom mellett a roma lakosságnak is tennie kell  véli Kalányos István, aki Cigánynak születtem címmel tartott előadást a közelmúltban Lovásziban. A roma jogvédő úgy látja: az integráció egyedüli lehetősége a tanulás, a jelenlegi családi-szülői példa azonban az ellenkező irányba mutat.

 A cigányok nem éltek fényesen a rendszerváltás előtt sem, de volt munkahelyük és a szerény jövedelemből el tudták tartani családjukat  mondta.  Az elmúlt években aztán tömegesen vesztették el munkájukat, ami súlyos problémákhoz vezetett, a romák többsége ma a puszta életben maradásért küzd. A gyerekek mögött nincs biztos családi háttér, hiányzik a pozitív szülői példa. A roma társadalom elindult az elbutulás felé. Az iskola-család kapcsolatban is rengeteg a probléma, hány helyről halljuk azt, hogy a romák bemennek az iskolába, s vélt vagy valós sérelmek miatt leverik a pedagógust.

Kalányos István előadásain az integrációs lehetőségeket vázolja fel. Mint mondta, a beilleszkedés érdekében szükség van a romák részéről a fogadókészségre, ezért sajnálattal állapította meg, hogy Lovásziban éppen ők maradtak távol a rendezvényről. Pedig az olajos múltú községben is lenne mit tenni, több olyan esetről is tud  mutatott rá , hogy roma gyerekek mosdatlanul, piszkosan és éhesen érkeztek meg a helyi óvodába, iskolába.

Az előadó elmondta: a 2001-es népszámlálás során 190 ezren vallották magukat romának, miközben a felmérések szerint 520-700 ezerre tehető ma a cigányok száma Magyarországon. Az egymásnak ellentmondó számok mögött megtalálható a társadalmi megbélyegzéstől való félelem és az asszimilációs törekvés, de a többes identitás is szerepet játszik abban, hogy valaki nem vallja magát cigánynak, pedig a kisebbséghez tartozik.

Ez örök vita lesz  folytatta Kalányos István.  Szerintem a 700 ezres becslés is alatta marad a tényleges számnak, akár egymillióra is tehető a Magyarországon élő romák lélekszáma. Hat éve a teljes lakosságot átszűrtem Babócsán, házról házra járva térképeztem fel a viszonyokat. Az akkori, 1974 fős lakosságnak 38,7 százalékára mondhattuk, hogy roma származású, ehhez képest mindössze négyen vallották magukat cigánynak.

Kalányos István az egyik legkényesebb témáról, a bűnözésről is nyíltan beszélt. Mint mondta, igenis létezik Magyarországon romabűnözés, bármennyire is tiltakozunk a kifejezés ellen.

Lehet, hogy a cigányok nem robbantanak bankot, nem követnek el államcsínyt, vagy merényletet a miniszterelnök ellen, mert ezekhez a bűncselekményekhez ész kell  fogalmazta meg.  De az összes húsfüstölő és veteményeskert veszélyben van tőlük, mert a romák többsége ahhoz, hogy el tudja tartani a családját, a lopásban látja az egyedüli lehetőséget.

Ez megélhetési bűnözés nagyon súlyos társadalmi probléma, amire mielőbb megoldást kellene találni. A jelenlegi roma vezetők azonban nem a cigány társadalom felemelkedésén dolgoznak, hanem a saját boldogulásukat tartják szem előtt.

Teleki Lászlót idézve: ki kell ebrudalni a képzettség nélküli roma vezetőket a pozícióikból, hiszen vannak diplomás, hozzáértő szakemberek, aki sokkal többet tudnának tenni a roma integrációért, mint a jelenlegi politikai vezetés.