Aki állandóan képben van...

Zalaegerszeget nem szerette volna elhagyni, így annak idején, amikor megszűnt a státusza a megyeszékhelyi teátrumban, helyben, a városban próbált munkát találni. 

- Két-három hónapnyi keresgélés után kaptam három nagyon jó lehetőséget, ezek közül egyiket elvállaltam, és úgy tűnik, jó döntést hoztam, hiszen azóta is abból élek: a banki szférában dolgozom. 

- Nem hiányoztak, hiányoznak az előadások, a rendszeres próbák?

- Színház az egész világ, gyakorlatilag a bankban is ugyanaz a feladat, mint a színházban. Ugyanúgy meg kell tanulni a kamatlábakat, egyéb feltételeket, akár a szöveget a szerepekhez és ugyanúgy értékesíteni kell, mint ahogy a színésznek is el kell adnia magát. Csak éppen a fellépéseket a végén tapssal köszönik meg, a bankban meg juttatás jár érte. Sosem váltam meg azonban az előadói szerepkörtől sem, ha akartam volna sem sikerül, annyira az életem része lett. Elég, ha csak az esküvőket veszem alapul: már 22 éve mondok verseket a szertartásokon, az utóbbi időben pedig énekelek is. És tulajdonképpen színházi feladatokból is jutott, hiszen 2001-ben kezdődött a falujárás programja, a rendezvényeken operettműsort adunk. Ennek köszönhetően - a nyár kivételével - havonta részese lehetek egy társulati munkának, fel tudok töltődni. Az néha persze érdekes helyzeteket teremt, ha banki ügyfeleimmel találkozom fellépések után. Néha jó, néha nem, de inkább pozitív tapasztalataim vannak. Jobban ragaszkodnak hozzám. 

- Sok más helyen is látható, illetve hallható.

- Állandóan képben vagyok, mivel 2002 óta a Zalaegerszegi Televíziónál is dolgozom, hírolvasóként mostanában hetente háromszor kerülök képernyőre. Rádiónál is vállaltam feladatot, igaz, inkább csak reklámhangként szerepeltem, és az autóbuszállomáson is lehet hallani a hangomat. Ez utóbbi miatt olykor meg is tréfálnak. Előfordult, hogy Keszthelyre utaztam éppen, és úgy alakult, hogy busszal mentem. Egy ismerősöm egyszer csak megjelent, mögém állt, és így szólt: Gyula, nem tudod mikor indul ide meg ide a busz? Mondtam, fogalmam sincs, mire persze érkezett a válasz: de most mondtad be... Sokan egyébként tényleg azt képzelik, hogy ott állok és sorolom, hogy 14 óra 40 perckor autóbusz indul a hatos megállóból... 



- Tavaly klasszikus produkcióban is kapott szerepet. 

- Tompagábor Kornél rendező A padlás című musicalbe hívott vissza a Kvártélyházba, amiért nagyon hálás vagyok neki. Így a nyári időszakban sem maradt el a színházi szereplés. Tavaly nehezebben ment az egyeztetés, mert rengeteg munkánk volt a bankban, idén azonban a válság miatt több idő jutott a próbákra, de szükség is volt rá. Fontosak számomra az előadások, ha nincsenek, hiányérzetem van. 

- Pedig két kisgyermek mellett nem lehet unatkozni. 

- Érdekesen és szerencsésen alakult a magánéletem. Abban az évben ismertem meg a feleségem, amikor eljöttem a színháztól. Rá egy évre összeházasodtunk, következő évben megszületett a fiam, Márton, aki idén októberben lesz 7 éves. Eleven gyerek, és ez így van jól. 2002 nyarán egyébként Stefán Gábor, a színház akkori igazgatója felhívott telefonon, ott ült mellette Bagó Bertalan művészeti vezető és Tucsni András irodalmi vezető is. Azt kérdezte, mit szólnék hozzá, visszamennék-e a társulathoz. A válaszadáshoz kértem egy nap haladékot. Nem volt egyszerű határozni, de azt hiszem, jól döntöttem. Már tudtuk, hogy érkezik Marci, átgondoltam, mi lesz, ha megszületik, ha lesz kettő, esetleg három gyermekem. A színházban esténként akkor kezdődik a munka, amikor otthon a családi élet. Most este 6-7 órakor végzek és utána velük lehetek. Merthogy tavaly megszületett Fruzsina is. Ha valami nem sikerül vagy nem úgy sikerül, ahogy eltervezem, akár civil munkáról, akár előadói feladatról van szó, elég, ha Barbira, a feleségemre és a gyerekekre gondolok. Mellettük minden más háttérbe szorul, ők vannak az első helyen az életemben. Régebben nem tudtam elképzelni, milyen lesz majd, ha családot alapítok, aztán, amikor Marci megszületett, érkeztek a válaszok a nagy kérdésekre: mi a cél, miért születünk a világra? A családdal, a gyerekekkel helyre került minden. Jól érzem magam, ha nem lenne gond a banknál a válság miatt, teljesen elégedett lehetnék...

H. Horváth Gyula a zalaegerszegi Zírnyi Miklós Gimnáziumban tanult, 1994-ben érettségizett. A színházi világ, a szereplés már ekkor is része volt az életének, tagja volt a Zsinórpadlás Kulturális és Művészeti Egyesület elődjének, színjátszóként Lorca A halálthozó pillangó című előadásában debütált. Középiskolai tanulmányai befejeztével a Hevesi Sándor Színház Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdiójába felvételizett sikerrel, így a teátrumban tanulta három éven át a színészmesterséget, színészként 2001-ig volt a trásulat tagja. Két éve államvizsgázott a Berzsenyi Dániel Főiskolán művelődésszervező szakon, térségfejlesztés szakirányon.