Biogazdálkodási tippek! Babot sose vessünk borsó mellé

Gyönyörűen előkészített talaj, katonás rendbe ültetett aprócska salátabokrok, melegágy a földből nemsoká kibúvó hónapos reteknek.  Szabó László megyeszékhelyi biogazdálkodó birtokán járunk.

- Két-három év alatt az addig vegyszerrel kezelt talaj is átállítható a biogazdálkodásra. Mivel a bio-vetőmagnak másfajta tápanyag kell, első lépés a komposztálás. Talajfertőtlenítőt nem használok, hiszen nálam nincs rothadás, ami vonzaná a káros rovarokat. Talajjavításra pedig kizárólag természetes anyagokat, például fahamut alkalmazok - kezdi Szabó László.


A biokertészetben nagy jelentősége van a növénytársításoknak, tanácsolja Szabó László
Fotó: Katona Tibor

Miután a talajt előkészítettük, jöhet a veteményezés. Ehhez Szabó László a biodinamikus kertészetet hívja segítségül.
 A biodinamikus vetési naptárral meghatározható, mikor milyen növényt vethetünk. Fontos, hogy virág napon virág- (a virágokon túl ide tartozik a brokkoli és az olajos magvúak), gyökér napon gyökér- (burgonya, cékla, zeller), levél napon levél- (káposzta, saláta, fűszerek), termés napon termésnövényeket (gyümölcs, borsó, tök, gabona) vessünk, s minden növényt saját napján gondozzunk. Betakarítani is a ciklusnak megfelelő időpontban kell. 

A biokertészetben nagy jelentősége van a növénytársításoknak. Babot sose vessünk borsó mellé, a káposzta és a hagyma sem kedveli egymás társaságát, de kerüljük a sárgarépa-paradicsom, valamint a burgonya-hagyma párosítást is, gátolják ugyanis egymást a növekedésben.

Tudta, hogy a paradicsom az egyetlen növény, amelyet minden évben ugyanabba a földbe ültethetünk?
Lapozzon, a folytatásban további hasznos tanácsokat talál! 

OLDALTÖRÉS: biogazda2

A paradicsom az egyetlen növény, amelyet minden évben ugyanabba a földbe ültethetünk. Kedveli a káposzta, a hagyma, a petrezselyem, valamint a zeller közelségét, földbe dugott hónaljhajtásai pedig megölik a rovarokat. Jótékony hatású szomszédnövények még a hagyma-sárgarépa, a salátával a retek, az uborka, a cékla és a mángold, a paprikával a bazsalikom, a hagyma, a padlizsán, a burgonyával pedig a borsó, a brokkoli és a késői káposztafélék.

A biokertészek előszeretettel vetnek kaprot, mert a sárgarépa, uborka és a káposztafélék érését segíti, a zeller a káposztafélék hernyóit riasztja. Előveteményként a fehérmustár és a körömvirág fonálféreg ellen jó, az almafák alá rakott fokhagyma távol tartja a lisztharmatot.


A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak
Fotó: Katona Tibor

- Rágcsálóirtó hatása miatt a komposzttelepek környékére bodzát szoktak ültetni, a büdöske és levendula pedig a rózsák kártevőit riasztja el, míg az izsóp és a kakukkfű szintén a rovarok, illetve a csigák ellen hatásos - sorolja Szabó László. - A biokertészek emellett használnak különféle növényi leveket. A csalánlé kiválóan alkalmas levéltetvek, takácsatkák és burgonyabogár ellen, a zsurlófőzet megelőzi a varasodást és lisztharmatot. A fokhagymalé a gombabetegségek és a szamócaatka távoltartásában hatásos, a tejes permetlé használata pedig a paradicsom gombabetegségei ellen ajánlott. Legalább ilyen fontos azonban a vetésváltás is.

A biogazdák réz- és kéntartalmú szereket, illetőleg különféle algakivonatokat, növényi olajokat, bioplazmákat is használhatnak. Mára rendkívül szélessé vált a nem felszívódó készítmények választéka, amelyek sem a természetet, sem a zöldséget, gyümölcsöt, így a fogyasztót sem mérgezik. Ezek  Szabó László szerint  nem drágábbak a vegyszereknél, s összességében, bár munka- és időigényesebb, nem költségesebb a biogazdálkodás sem a hagyományosnál. Fontos hozadéka viszont, hogy édesebb, rostdúsabb, elállóbb s persze egészségesebb a gyümölcs, ráadásul a mennyisége is több.

A biogazdálkodónak nagyon fontos segítőtársai a madarak is. Szabó László télen cinegéket, pintyeket gondoz, birtoka fáira több madáretetőt is kihelyezett, hiszen a kis kosztosok lelkesen segédkeznek a kártevők távoltartásában. 

Lapozzon!
A folytatásban: "A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak."

A paradicsom az egyetlen növény, amelyet minden évben ugyanabba a földbe ültethetünk. Kedveli a káposzta, a hagyma, a petrezselyem, valamint a zeller közelségét, földbe dugott hónaljhajtásai pedig megölik a rovarokat. Jótékony hatású szomszédnövények még a hagyma-sárgarépa, a salátával a retek, az uborka, a cékla és a mángold, a paprikával a bazsalikom, a hagyma, a padlizsán, a burgonyával pedig a borsó, a brokkoli és a késői káposztafélék.

A biokertészek előszeretettel vetnek kaprot, mert a sárgarépa, uborka és a káposztafélék érését segíti, a zeller a káposztafélék hernyóit riasztja. Előveteményként a fehérmustár és a körömvirág fonálféreg ellen jó, az almafák alá rakott fokhagyma távol tartja a lisztharmatot.


A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak
Fotó: Katona Tibor

- Rágcsálóirtó hatása miatt a komposzttelepek környékére bodzát szoktak ültetni, a büdöske és levendula pedig a rózsák kártevőit riasztja el, míg az izsóp és a kakukkfű szintén a rovarok, illetve a csigák ellen hatásos - sorolja Szabó László. - A biokertészek emellett használnak különféle növényi leveket. A csalánlé kiválóan alkalmas levéltetvek, takácsatkák és burgonyabogár ellen, a zsurlófőzet megelőzi a varasodást és lisztharmatot. A fokhagymalé a gombabetegségek és a szamócaatka távoltartásában hatásos, a tejes permetlé használata pedig a paradicsom gombabetegségei ellen ajánlott. Legalább ilyen fontos azonban a vetésváltás is.

A biogazdák réz- és kéntartalmú szereket, illetőleg különféle algakivonatokat, növényi olajokat, bioplazmákat is használhatnak. Mára rendkívül szélessé vált a nem felszívódó készítmények választéka, amelyek sem a természetet, sem a zöldséget, gyümölcsöt, így a fogyasztót sem mérgezik. Ezek  Szabó László szerint  nem drágábbak a vegyszereknél, s összességében, bár munka- és időigényesebb, nem költségesebb a biogazdálkodás sem a hagyományosnál. Fontos hozadéka viszont, hogy édesebb, rostdúsabb, elállóbb s persze egészségesebb a gyümölcs, ráadásul a mennyisége is több.

A biogazdálkodónak nagyon fontos segítőtársai a madarak is. Szabó László télen cinegéket, pintyeket gondoz, birtoka fáira több madáretetőt is kihelyezett, hiszen a kis kosztosok lelkesen segédkeznek a kártevők távoltartásában. 

Lapozzon!
A folytatásban: "A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak."

A paradicsom az egyetlen növény, amelyet minden évben ugyanabba a földbe ültethetünk. Kedveli a káposzta, a hagyma, a petrezselyem, valamint a zeller közelségét, földbe dugott hónaljhajtásai pedig megölik a rovarokat. Jótékony hatású szomszédnövények még a hagyma-sárgarépa, a salátával a retek, az uborka, a cékla és a mángold, a paprikával a bazsalikom, a hagyma, a padlizsán, a burgonyával pedig a borsó, a brokkoli és a késői káposztafélék.

A biokertészek előszeretettel vetnek kaprot, mert a sárgarépa, uborka és a káposztafélék érését segíti, a zeller a káposztafélék hernyóit riasztja. Előveteményként a fehérmustár és a körömvirág fonálféreg ellen jó, az almafák alá rakott fokhagyma távol tartja a lisztharmatot.


A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak
Fotó: Katona Tibor

- Rágcsálóirtó hatása miatt a komposzttelepek környékére bodzát szoktak ültetni, a büdöske és levendula pedig a rózsák kártevőit riasztja el, míg az izsóp és a kakukkfű szintén a rovarok, illetve a csigák ellen hatásos - sorolja Szabó László. - A biokertészek emellett használnak különféle növényi leveket. A csalánlé kiválóan alkalmas levéltetvek, takácsatkák és burgonyabogár ellen, a zsurlófőzet megelőzi a varasodást és lisztharmatot. A fokhagymalé a gombabetegségek és a szamócaatka távoltartásában hatásos, a tejes permetlé használata pedig a paradicsom gombabetegségei ellen ajánlott. Legalább ilyen fontos azonban a vetésváltás is.

A biogazdák réz- és kéntartalmú szereket, illetőleg különféle algakivonatokat, növényi olajokat, bioplazmákat is használhatnak. Mára rendkívül szélessé vált a nem felszívódó készítmények választéka, amelyek sem a természetet, sem a zöldséget, gyümölcsöt, így a fogyasztót sem mérgezik. Ezek  Szabó László szerint  nem drágábbak a vegyszereknél, s összességében, bár munka- és időigényesebb, nem költségesebb a biogazdálkodás sem a hagyományosnál. Fontos hozadéka viszont, hogy édesebb, rostdúsabb, elállóbb s persze egészségesebb a gyümölcs, ráadásul a mennyisége is több.

A biogazdálkodónak nagyon fontos segítőtársai a madarak is. Szabó László télen cinegéket, pintyeket gondoz, birtoka fáira több madáretetőt is kihelyezett, hiszen a kis kosztosok lelkesen segédkeznek a kártevők távoltartásában. 

Lapozzon!
A folytatásban: "A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak."

OLDALTÖRÉS: biogazda3

- A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak-  szögezi le a korábban katonaként dolgozó biogazda, aki húsz éves gazdálkodói tapasztalatát a mai napig folyamatosan bővíti, hol könyvekből, hol az internetről szerzi be ugyanis a legfrissebb információkat. - A biogazdálkodás gondolata pár évvel ezelőtt, a vegyszer nagymértékű drágulásakor fogalmazódott meg bennem, hiába permeteztem ugyanis, a várt hatás általában elmaradt.

Biomagot akár mi magunk is visszafoghatunk, érkezik a jótanács, ezeket kamillateában csávázhatjuk. Ha burgonyát vetünk, nem célszerű azonnal bakhátra tölteni, hiszen ez akadályozza a növény fejlődését.


Biomagot akár mi magunk is visszafoghatunk
Fotó: Katona Tibor

A szőlősorok közét április elején bevethetjük mustármaggal, ez ugyanis megakadályozza a párolgást, 50-60 centire lefúródó gyökere pedig lazítja a talajt. Amint megnő, mintegy másfél hónap múlva lekaszálhatjuk, így a tápanyag ottmarad, s továbbra is takart a föld. Két hét múlva, egy kapálást követően pedig újra elvethető a mustármag s a folyamat ismételhető.
Attól nem kell megijedni, ha imitt-amott gazos a kert, ez ugyanis akár hasznos is lehet. Kapálás helyett jobb, ha sarlóval vágjuk le a gyomnövény föld feletti részét, hiszen így az kihajtani már nem tud, a gyökér viszont elkorhadva, tápanyagként a földben marad.

Szabó Lászlónak a fóliás zöldségtermesztéshez is van jó tanácsa: célszerű mulccsal (fűnyesedékkel, fűrészporral, szalmával) befedni a talajt, így az nem párolog olyan gyorsan.
Az 500 négyzetméteres kertben, mint a gazda meséli, négy-öt családnak megterem a zöldségszükséglet, sőt, még értékesítésre is marad.

- A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak-  szögezi le a korábban katonaként dolgozó biogazda, aki húsz éves gazdálkodói tapasztalatát a mai napig folyamatosan bővíti, hol könyvekből, hol az internetről szerzi be ugyanis a legfrissebb információkat. - A biogazdálkodás gondolata pár évvel ezelőtt, a vegyszer nagymértékű drágulásakor fogalmazódott meg bennem, hiába permeteztem ugyanis, a várt hatás általában elmaradt.

Biomagot akár mi magunk is visszafoghatunk, érkezik a jótanács, ezeket kamillateában csávázhatjuk. Ha burgonyát vetünk, nem célszerű azonnal bakhátra tölteni, hiszen ez akadályozza a növény fejlődését.


Biomagot akár mi magunk is visszafoghatunk
Fotó: Katona Tibor

A szőlősorok közét április elején bevethetjük mustármaggal, ez ugyanis megakadályozza a párolgást, 50-60 centire lefúródó gyökere pedig lazítja a talajt. Amint megnő, mintegy másfél hónap múlva lekaszálhatjuk, így a tápanyag ottmarad, s továbbra is takart a föld. Két hét múlva, egy kapálást követően pedig újra elvethető a mustármag s a folyamat ismételhető.
Attól nem kell megijedni, ha imitt-amott gazos a kert, ez ugyanis akár hasznos is lehet. Kapálás helyett jobb, ha sarlóval vágjuk le a gyomnövény föld feletti részét, hiszen így az kihajtani már nem tud, a gyökér viszont elkorhadva, tápanyagként a földben marad.

Szabó Lászlónak a fóliás zöldségtermesztéshez is van jó tanácsa: célszerű mulccsal (fűnyesedékkel, fűrészporral, szalmával) befedni a talajt, így az nem párolog olyan gyorsan.
Az 500 négyzetméteres kertben, mint a gazda meséli, négy-öt családnak megterem a zöldségszükséglet, sőt, még értékesítésre is marad.

- A biogazdálodást azok vállalják, akik egészségesen akarnak élni, és ezért tenni is hajlandóak-  szögezi le a korábban katonaként dolgozó biogazda, aki húsz éves gazdálkodói tapasztalatát a mai napig folyamatosan bővíti, hol könyvekből, hol az internetről szerzi be ugyanis a legfrissebb információkat. - A biogazdálkodás gondolata pár évvel ezelőtt, a vegyszer nagymértékű drágulásakor fogalmazódott meg bennem, hiába permeteztem ugyanis, a várt hatás általában elmaradt.

Biomagot akár mi magunk is visszafoghatunk, érkezik a jótanács, ezeket kamillateában csávázhatjuk. Ha burgonyát vetünk, nem célszerű azonnal bakhátra tölteni, hiszen ez akadályozza a növény fejlődését.


Biomagot akár mi magunk is visszafoghatunk
Fotó: Katona Tibor

A szőlősorok közét április elején bevethetjük mustármaggal, ez ugyanis megakadályozza a párolgást, 50-60 centire lefúródó gyökere pedig lazítja a talajt. Amint megnő, mintegy másfél hónap múlva lekaszálhatjuk, így a tápanyag ottmarad, s továbbra is takart a föld. Két hét múlva, egy kapálást követően pedig újra elvethető a mustármag s a folyamat ismételhető.
Attól nem kell megijedni, ha imitt-amott gazos a kert, ez ugyanis akár hasznos is lehet. Kapálás helyett jobb, ha sarlóval vágjuk le a gyomnövény föld feletti részét, hiszen így az kihajtani már nem tud, a gyökér viszont elkorhadva, tápanyagként a földben marad.

Szabó Lászlónak a fóliás zöldségtermesztéshez is van jó tanácsa: célszerű mulccsal (fűnyesedékkel, fűrészporral, szalmával) befedni a talajt, így az nem párolog olyan gyorsan.
Az 500 négyzetméteres kertben, mint a gazda meséli, négy-öt családnak megterem a zöldségszükséglet, sőt, még értékesítésre is marad.

A vegyszerezett talaj biogazdálkodásra átállításának első lépése a komposztálás. Hogy ellenállóvá tegyük növényeinket, a trágyából készített komposztot oltsuk be baktériummal. Ez amellett, hogy erősíti a gyökérzetet, gyorsítja és egyszerűsíti a komposztálás folyamatát. A földet ugyanezzel a természetazonos baktériummal bepermetezve, majd átforgatva aktivizálhatjuk a talajéletet. A baktérium sűrített változata mind a talajban lévő tápanyagokat, mind a levegő nitrogénjét megköti, utóbbiból hektáronként 80 kilogrammot.