Miniszterelnök jelöltek: Glatz, Surányi és Vértes - Ismerje meg őket! (frissítve)

Bejelentés kedden este

    Gyurcsány Ferenc még mielőtt ismertette volna a neveket, kifejtette: három különböző karakterű személyről van szó, akik mást és mást testesítenek meg. A neveket abc sorrendben sorolta,  hangsúlyozva, a sorrend "semmi mást nem tükröz, mint a vezetéknevük kezdőbetűit". Mint fogalmazott, eddigi tevékenységük, a róluk kialakult kép az ország különböző csoportjai számára rendelkezne valamilyen üzenettel. Mint a pártelnök mondta, e három ember közül "valaki biztosan megkaphatja az ahhoz szükséges támogatást, hogy Magyarország következő miniszterelnöke legyen".

Az MSZP elnöksége azt javasolja, hogy e három személlyel és e három személyről kezdődjenek el a hivatalos konzultációk - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, pártelnök.


MDF vélemény  a jelöltekről

    Mindhárom jelölt személye elfogadható a Magyar Demokrata Fórum számára, a döntő azonban az, hogy milyen program áll mögöttük - mondta Herényi Károly az MDF elnökhelyettese, független képviselő. Hangsúlyozta, mindhárom jelölt mögött komoly teljesítmény áll, de felelős döntést hozni a programok ismerete nélkül nem lehet.


A FIDESZ nem enged

    Fidesz számára elvi és alapvető álláspont, hogy új kormány csak új választások után jöhet létre, és ugyanígy új miniszterelnököt is csak egy új választás után lehet jelölni - mondta az ellenzéki párt szóvivője az MTI-nek azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke bejelentette a miniszterelnök-jelölteket.

Szijjártó Péter leszögezte: a Fidesz álláspontja változatlan, és álláspontjuk független attól, hogy kiről van szó.


Lendvai Ildikó nyilatkozta

    Glatz Ferenc, Surányi György és Vértes András is elvi hozzájárulásukat adták a jelöléshez, de végső döntést csak azután kell hozniuk arról, hogy vállalják-e a miniszterelnök-jelöltséget, ha már kiderült, megvan az elvi parlamenti többség a támogatásukhoz - közölte kedd este Lendvai Ildikó, aki hangsúlyozta: csak az lehet miniszterelnök-jelölt, akit a frakció és az SZDSZ is támogat. Szavai szerint a tárgyalások akkor válnak komollyá egy-egy jelölt esetében, amikor már a képviselőcsoportok tagjai is részt vesznek a megbeszéléseken. Nincs olyan jelölt, akinek a miniszterelnök-jelöltsége teljesen kizárt lenne - hangoztatta.

Lendvai Ildikó kitért arra, a szocialistáknak és a szabad demokratáknak sem az a feladata, hogy az első körben kiválasszanak egyet a jelöltek közül, inkább azt várják, hogy elmondják, kivel nem dolgoznának együtt. Ha az SZDSZ és az MSZP is alkalmasnak tartja mindhárom jelöltet, akkor meghallgatják, hogy melyikük, milyen programot szeretne megvalósítani miniszterelnökként.

Arra a kérdésre, hogy "ki lesz az úr a háznál" a pártelnök vagy a párton kívüli miniszterelnök, Lendvai Ildikó úgy válaszolt: már volt ilyen helyzet, hiszen Medgyessy Péter sem volt a szocialista párt tagja. Ezzel összefüggésben megjegyezte azt is, hogy a döntések egyeztetések során születnek meg.


A jelöltek egyelőre hallgatnak...

    A bejelentés után egyik jelölt sem kívánt nyilatkozni.  Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke annyit mondott: még túl korai lenne nyilatkozni ez ügyben, Surányi György volt jegybankelnök pedig megjegyezte: eddig sem nyilatkozott erről a témáról. Glatz Ferenc szintén nem kívánt megszólalni.



Glatz, Surányi és Vértes - De kik is ők?

 Glatz Ferenc 

Széchenyi- és Herder-díjas történész, akadémikus 1941. április 2-án született Csepelen. 
  
1959-ben érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakára, ahol 1964-ben diplomázott.

1965-ben a Századok c. folyóirat szerkesztőségi titkáraként kapott állást, majd 1968-ban az MTA Történettudományi Intézetének lett munkatársa. 1975 és 1976 között csoportvezető, majd 1985-ig histográfiai és módszertani osztályvezető volt. 1986-ban kinevezték az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé, 1988-ban annak igazgatójává. Közben 1989-90 között a Németh Miklós vezette kormány művelődési minisztere volt. 

1990-ben megszervezte az alapítványi formában működő budapesti Európa Intézetet, amelynek ő lett az igazgatója. Szerkesztő bizottsági tagja a Magyarország története sorozatnak, szerkesztője a Történelmi Szemlének és alapító szerkesztője a História című folyóiratnak. 

1975 óta tanít az ELTE-n, 1990-ben megkapta egyetemi tanári kinevezését.

1993-ban lett az Akadémia levelező tagja lett,  2001-ben pedig annak rendes tagjává választották. 1996-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották, Kosáry Domokos utódjaként. 1999-ben megerősítették pozíciójában, 2002-ig volt az Akadémia elnöke.

2003 óta az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 

2008 szeptemberétől a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnöke.

Különösen kiemelkedő, külföldön is ismert tudományos, oktató és ismeretterjesztő tevékenysége, a közgondolkodás alakításában játszott szerepe, a tudományszervezésben elért eredménye, a magyar tudományosság nemzetközi elismertetésében végzett munkájáért, tanár- és kutató generációk képzéséért és továbbképzéséért.

2005-ben neve felmerült lehetséges köztársaságielnök-jelöltjként.

Nős, egy lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.

Elismerései: 
    - Széchenyi-díj (1995) 
    - Kisebbségekért díj (1996) 
    - Jedlik Ányos-díj (1997) 
    - Herder-díj (1997) 
    - Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2004) 
    - Prima Primissima díj (2007) 


Surányi György 

Közgazdász, bankszakember 1954. január 3-án született Budapesten.

A budapesti VIII. kerületi Németh László általános iskolába járt, majd a belvárosi Kossuth Zsuzsa Gimnaziumba.

1977-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem). Ugyanitt 1979-ben közgazdasági doktori, 1996-ban nagydoktori (Dr. Habil.) címet szerzett. (1986-ban a Magyar Tudományos Akadémián PhD fokozatot szerzett).

A  Pénzügykutatási Intézetben előbb tudományos munkatárs, titkár, majd osztályvezető volt. Emellett 1983 és 1986 között a bankreform bizottság titkára, 1986-87-ben a Világbank konzultánsa volt Washingtonban. Hazatérése után, 1988 elejétől Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mellett, a Minisztertanács tervgazdasági bizottságának, majd gazdaságpolitikai titkárságának főtanácsosa.

1989-90-ben az Országos Tervhivatal államtitkára, 1982 őszétől a közgazdaságtudományi egyetem pénzügyi tanszékén tanársegédként pénzelméletet oktatott. 

1990-1991-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt, de 1991-ben, a jegybanktörvény módosításakor elvesztette ezt az állását (utóda Bod Péter Ákos volt). 1992-1995-ben a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (CIB) vezérigazgatójaként dolgozott. 

1995-2001 között ismét a Magyar Nemzeti Bank elnöke, majd a CIB Bankhoz került vissza, amelynek azóta elnöke. Közben 2004-2006-ban a Magyar Telekom igazgatóságának is tagja volt. 

2001 óta a zágrábi Privredna Banka felügyelő bizottságának elnöke, a Banca Intesa közép- és kelet-európai igazgatója. 

2005 óta a Brüsszeli Európai és Globális Gazdasági Laboratórium igazgatótanácsának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének docense, 1998 óta egyetemi tanára. Tanított a Corvinus Egyetemen és a Közép-európai Egyetemen (CEU). Tagja a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak. 1988 óta a közgazdaságtudomány kandidátusa.

Felesége 1980 óta Dr. Marmoly Judit. Két gyermeke van, az 1983-ban született Szilvia és az 1985-ben született Gábor.

Díjai, elismerései 

    - 1993-ban a Világggazdasági Fórumtól (World Economic Forum) a 
        Világ Holnapi Vezetője (Global Leader for Tomorrow) címet kapta. 
    - 1996-ban és 2000-ben elnyerte a Central European magazin díját. 
    - Elnyerte a Euromoney magazin „Az év legjobb közép-európai 
        jegybankelnöke” díját. 
    - Elnyerte a Global Finance magazin legmagasabb, „A” osztályzatát 
        a jegybank elnökök eredményességét minősítő értékelésben. 
    - 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt a csillaggal érdemrenddel tüntették ki

    

 Vértes András 

Közgazdász 1951. szeptember 13-án született Budapesten.

A  Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd 1975-78 között a Gazdaságkutató Intézet munkatársa, 1978-81-ben tudományos főmunkatárs, a külkereskedelmi és fejlesztési csoport vezetője, a Figyelő rovatvezetője volt. 

1981-85 között az Országos Tervhivatal közgazdasági főosztályán csoportvezető, 1985-86-ban az összefoglaló osztályt, 1986-87-ben a közgazdasági főcsoport összefoglaló főosztályát irányította. 

1987-92 között a Gazdaságkutató Intézet igazgatójaként, 1992-98 között a Gazdaságkutató Rt. elnök-vezérigazgatójaként, 1998 óta elnökeként tevékenykedik. 

1988-90-ben a Gazdasági Reformbizottság tagja, 1990-95 között a Kék Szalag Bizottság munkabizottságának társelnöke, a Magyar Statisztikai Társaság választmányának tagja. 1996-ban az Országos Statisztikai Tanács tagja. 

1996-98-ban a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1994-ben a Fotex Rt., 1995-98 között a Medicor Rt., 1997-98-ban a Szerencsejáték Rt. igazgatótanácsának tagja, 1998-ban az Aranykor ABN-Amro Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke, 1995-2002 között a Pick Rt. és az Europool Rt., 2002-ben a Skála-Coop Rt. felügyelőbizottságának elnöke volt. 

1994-ben a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja, 2003-2004-ben a Köztársaság Etikai Tanácsának tagja volt.

Forrás: MTI, wikipedia


Ki legyen Gyurcsány Ferenc utódja? Klikk ide és szavazzon!